Prügyi lelőhelyén virágzik a világviszonylatban ritka, és természetes körülmények között csak Magyarországon található szentendrei rózsa, írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.
1920-ban Szentendrén egy építkezés során Trautmann Róbertnek feltűnt egy különleges rózsabokor. A rózsáról mintát küldött Dégen Árpád rózsaszakértő botanikusnak vizsgálatra, aki megállapította, hogy egy új, eddig ismeretlen fajról van szó.
Szirma felső szélén finoman mirigyesen rojtos: ágain szórványosan csak egyenes, vízszintesen elálló, hosszú ár alakú szalmasárga tüskék fejlődnek: levélkéi deresek, szürkéllők, tojásdadok, röviden kihegyezettek, lekerekített vagy szíves vállúak, összetetten fűrészesek, felső lapjukon odafekvően szőrösek, alsó lapjukon szőrösek és mirigyesek, ragadósak. Csészelevele a hátán nyeles-mirigyes. Áltermése gömbölyű, sűrűn mirigyes-sertés. Apró termetű (40-80-150 cm) deres, ragadós levelű cserje
– írta az új rózsafajról a botanikus.
A földtörténet jégkorszakából fenn maradt és országos természeti védelem alatt álló szentendrei rózsa természetes élőhelyen kizárólag Magyarországon fordul elő, itt is csak néhány területen. Legfontosabb élőhelye, a Szentendrei Rózsa Termőhelye Természetvédelmi Terület, mely a szentendrei Pismány-hegy északnyugati részén található. A virág innen kapta a nevét. Kutatások még a budapesti Sas-hegyen mutatták ki jelenlétét, valamint egy előfordulása ismert prügyi lelőhelyén, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén.
Védetté nyilvánításakor hét tő volt az állománya. Azóta a faj megőrzése érdekében több botanikus kertben is található a szentendrei rózsa vegetatív úton szaporított utódaiból,
Az állomány az elbokrosodás által veszélyeztetett, illetve a közmunkavégzés során a munkások több esetben levágták.
Kiemelt kép: BNPI/Zákány Albert – A fotó egy mentett rózsatőről készült.