Tés a Kelet-Bakony legmagasabban fekvő települése 465 méter tengerszint feletti magasságával, fő látványossága a Dunántúlon ritkaságnak számító két szélmalom.
A falu határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így az elmúlt két évszázadban a bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. A malmokban többféle gabonát is őröltek, kedvező szélviszonyok mellett akár napi 4 mázsát is. Egykoron négy szélmalom működött Tésen, ahol több szélmolnár is dolgozott.
Ezeknek a holland típusú szélmalmoknak a jellegzetessége, hogy a tetőzetük forog, a malomtörzsük kőből készült, meghajtószerkezetük pedig a hatvitorlás szárny.
A valamikori szélmalmokból a Rotter és Vaszlav malmoknak már nyoma sincs, viszont megmaradt az utókornak az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle malom, melyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes. A két felújított szélmalom ipartörténeti és népi műemlék.
Helt-féle szélmalom
Helt József bognármester szélmalmát 1840-ben építette Pircher János malomács. A köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, kúpalakú zsindelytetőzete körsínen forgatható, így a hat vitorlát mindig szélirányba lehet állítani. A malom legfelső szintjén helyezkednek el a fogaskerekek, melyek segítségével a tető a görgőkön lapátokkal körbeforgatható a széliránynak megfelelően a görgökön. Középen történt két pár kővel az őrlés, az alsó szinten pedig a zsákolás.
Ma a malom közelében a kézi mezőgazdasági eszközök mellett megtekinthető Cseszneki Ferenc uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelye, mely méltón őrzi a tési iparosok emlékét is.
Ozi-féle szélmalom
Ozi János asztalos 1924-ben építtette meg szélmalmát Helt József szélmalmától 200 méterre. Ugyanolyan szerkezetű, mint a Helt-malom csak kisebb méretekben. A malomban egy pár kő őrölt.
A malom nem látogatható, azt csak tisztes távolságból láthatjuk a a gyönyörű tájon, nyáron a hullámzó gabonamezők közt.
Fotók: © Bódi Katalin
