Harmath Beáta
Virágzó vidékünk

Jégmadár vadászott Szentendrén

A városban, a Bükkös-patak partján szúrta ki egy kisfiú ezt a fürge, rejtőzködő szépséget.

Ez a verébnél alig nagyobb, nagyfejű madár Európában, Afrika északi tájain és Ázsia déli részein elterjedt. Bárhol megél, ahol az életéhez nélkülözhetetlen vizet megtalálja. Magyarországon is honos, a Duna és a Felső-Tisza állandó otthont nyújt számára. Télen is itthon marad, de a hidegebb övezetekről délebbre vándorol – írta a madárról a Vörös és zöld oldal.

Nem számítottam arra, hogy egy hagyományos séta során a napokban jégmadarat sikerül lencsevégre kapnom, ráadásul a kisfiam segítségével, aki több alkalommal is kiszúrta, hol pihent meg pár pillanatra ez a rendkívül fürge kis madár

– mondta el a Sokszínű vidéknek Harmath Beáta, aki elmondása szerint már többször látott jégmadarat ott, ahol a Bükkös-patak belefolyik a Dunába és feljebb, Izbég felé is.

Kapcsolódó
A kék madár maga a boldogság, kalitkája pedig az emberi szív
Szép legenda övezi a madarak ékszerének is nevezett jégmadár alakját.

Beátától megtudtuk, hogy ezt a fürge kis madárkát nem nagyon szokták városi környezeteben elcsípni, szinte mindig lesből, profi gépekkel, objektívvel, komoly előkészületek után tudják fotózni. Ez most Szentendrén minden előkészület nélkül sikerült.

Harmath Beáta

Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez a színes madár, a vadon élő szárnyasaink egyike legszebbike. Nem csak megjelenésében különleges, hanem még egy görög mitológiai történet is fűződik hozzá:

Alküonéről kapta latin nevét (Alcedo atthis), aki Kéüx király felesége volt. A királyné megálmodta férje vízbefulladását, és mikor meglátta a halott királyt, az istenek jégmadárrá változtatták. Kétségbeesett jajongására az istenek megszánták, férje is madárrá válhatott, így a halál után is együtt maradhattak.

Harmath Beáta

A magyar neve a német Eisvogel tükörfordítása, a név valószínűleg türkizkék színéből ered. További ismert nevei: jégvágó és a táplálkozására utaló halászmadár, halászó jégmadár, halászka, halászpéter, de vannak területek, ahol vízikirálynak vagy dunapávának nevezik.

Harmath Beáta

Táplálkozása is látványos. Víz melletti fák ágairól vagy a víz fölött „szitálva” figyeli a felszín alatti mozgást, és amint valami számára kedves eledelt észlel, lecsap rá.

Akár egy méternyire is képes a víz alá merülni!

Elsősorban kis méretű halak esnek zsákmányul, de ha a szükség úgy hozza, kistestű emlősöket és bogarakat is elejt. Különleges képességgel is felruházta az anyatermészet: télen még a befagyott vízfelszín repedésein, sőt, akár a vékony jégrétegen keresztül is képes vadászni.

Sokat eszik, mert rendkívül gyorsan emészt, ezért naponta közel 40-szer meg kell mártóznia.

Harmath Beáta

Hazánkban védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Annak érdekében, hogy ez a repülő drágakő hosszú távon megmaradjon, oda kell figyelnünk vizeink és környezetünk tisztaságára, hiszen a szennyezett táplálék tovább rontja a jégmadarak túlélési esélyeit.

Kapcsolódó
6 éven át 720 ezer fotót készített egyetlen pillanatért
A nagyapa ihlette meg a jégmadarak iránti kíváncsiskodását. Ma alighanem büszke is lenne az unokára.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.