Virágzó vidékünk

Ellepték a fenyőrigók a dél-alföldi pusztákat

bengt nyman/wikimedia commons
bengt nyman/wikimedia commons
Valószínűleg a február közepi hidegfront hatására mozdultak délebbre az északabbi tájakon telelő példányok.

Az utóbbi napokban rendkívüli módon megszaporodtak a fenyőrigók a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) tájain, több százas csapatok mozognak a legelőkön, kaszálókon, bokros területeken, írja a nemzeti park.

Kapcsolódó
Százas csapatokban érkeznek a fenyőrigók a Mátrába
A berkenyék több helyen százával, vagy akár ezrével vonzzák ezeket a madarakat.

A Dél-Alföldön nem költenek fenyőrigók, de a hideg hónapokban szép számban telelnek itt. Néhány napja azonban a korábbinál jóval több helyen és jóval népesebb csapatok bukkantak fel mindenfelé. Valószínűleg a február közepi hidegfront hatására mozdultak délebbre az északabbi tájakon telelő példányok.

A KMNP Kis-Sárrét részterületén – ahol amúgy is jelentős a telelőállomány -, szinte mindegyik pusztafolton megjelentek az egyre újabb, több százas fenyőrigó-csapatok. A vizenyős kaszálókon, legelőkön és a kökénybokrok környékén is rájuk bukkanhatunk.

Kapcsolódó
Megérkeztek a telelő fenyőrigók a pusztaságba
Előfordul, hogy élelem után kutatva a városokba is bemerészkednek.

A Kardoskúti tájegységben szintén mindenfelé megszaporodtak. A csomorkányi területrészen például 230-250 példányos csapatot is láttak, de a Fehér-tó környékén, a pusztában szétszóródva is szép számban mozognak.

A Csanádi pusztákon, Királyhegyes és Makó-Rákos körzetében is nagyon sok a fenyőrigó, több csapat is mozog egy időben, s mindegyik legalább száz példányból áll. Néha a gyepeken időznek, máskor a kökény- vagy galagonyabokrokon csemegéznek.

Kapcsolódó
Fehér színű fekete rigó bukkant fel Pécsett
Beazonosítani leginkább a jól ismert rigós mozgásáról lehet.
Olvasói sztorik