100 hektáros a Viharsarok egyik csodája

A mai értelemben vett Viharsarok jellemzően Orosháza, Békéscsaba, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes környékét magában foglaló földrajzi tájegység, ha úgy tetszik, az ország dél-keleti csücske.

Itt, Jamina (Erzsébethely) déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található Békéscsaba legkiválóbb agyaglelőhelye, olvasható a visitbekescsaba portálon.

Kapcsolódó

Mesés hangulatot áraszt Magyarország legmélyebb tava

Mediterrán vidékek tengerszemeivel vetélkedik a rudabányai tó.

A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere, területe megközelíti a 100 hektárt.

A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert.

A vízszint kiegyenlítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfalú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz.

Története Békéscsaba szlovákok általi újratelepítésének 300 éves gyökereihez nyúlik vissza azáltal, hogy eleink ezen a területen fogtak legbuzgóbban hozzá annak a jó minőségű földnek a kitermeléséhez, amelyből házaikat építették.

A vályogvető gödrök szlovák „jamina” elnevezését megörökölte a szőlőskertekből később településrésszé fejlődő terület, olyannyira, hogy azt legtöbben ma is az eredeti szlovák ragadványnevével illetik a hivatalos Erzsébethely elnevezés helyett.

A 19. század végén a vályogvetés jaminai árkai lassan bányagödrökké szélesedtek és mélyültek, mivel a terület az égetett tégla készítéséhez kiváló minőségű agyagot rejtett, amelynek gyártásával 1869-ben már próbálkoztak, 1891-ben pedig iparszerűen is megindult.

A terület fő ipari funkcióját azóta is az agyagkitermelés jelenti, de a 20. század második felének gépesített fejtései után visszamaradó 2 és 45 hektár közti méretű bányatavak mára komoly rekreációs értékké váltak.

Békéscsaba városának távlati terveiben már az 1980-as évek elején is szerepelt a terület komplex fejlesztése.

Jelenleg három bányató horgászati hasznosítása, illetve a Csabagyöngye szőlőültetvény jelenti a zöld környezeti értékekben, turisztikai vonatkozásban, „csabaiságban” rejlő páratlan lehetőségek kiaknázását.

A közelmúltban a városi közgyűlés döntése alapján a jaminai bányatavak és a csabai téglagyártás bekerült a helyi értéktárba.

Kapcsolódó

Visszafoglalta a természet a gyenesdiási bányakatlant

Akár filmet is forgathatnának itt a megannyi elképesztő és egyedi formák látványával.