Győr szabad királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából az önkormányzat pótolja az első világháború alatt a városháza tornyaiból eltűnt harangokat. Szerdán 37 harang érkezett az innsbrucki Grassmayr harangöntödéből a városba, amelyeket a Baross híd felöli kistoronyba emeltek be, írja az MTI.
Ezután a kecskeméti városháza harangjátéka mellett az ország legnagyobb harangjátéka lesz a győri. A harangok az innsbucki Grassmayr harangöntödében készültek idén nyáron, ahol 1599 óta öntik a harangokat.
A bronzharangok játéka hangterjedelemben három oktávot ölel fel, a hatvonalas C hangtól a háromvonalas C hangig terjed a skála. A harangjáték szeptemberben indul.
Az 1805-ben öntött és az első világháború során elrekvirált tűzharang helyébe is egy öntött új harang érkezik a nyugati toronyba, várhatóan december 6-áig. A tűzharang később a negyed, fél, háromnegyed és egész ütéseket üti majd, emellett lengetve, harangnyelvvel is megszólalhat a nagyobb ünnepségek alkalmával.
Európai kitekintésben az egyik legpontosabb hangolású harangjátéknak tekinthető a győri. A harangokat egyedileg készítették, 1100 Celsius-fokon öntötték, különlegességüket pedig a forma kialakítása adja, mert véglegesen az határozza meg a hangjukat
– mondta Most Balázs harangszakértő. Kiemelte azt is, hogy a másik különlegesség a hangterjedelem, mert a három oktáv annyira széles, hogy a könnyűzenei és a klasszikus zenei irodalomnak szinte a legtöbbjét el tudja játszani.
A harangok mintegy félszáz zeneszámból fognak játszani. Lesz egy évközi blokk, amelyben hétköznap húsz zeneszámot játszanak majd, hétvégenként pedig öt tematikus – matiné, operett, népdal, klasszikus és könnyűzenei – blokkból választanak. A könnyűzenei blokkot az önkormányzat szavazásra bocsátja közösségimédia-felületein. Mindezek mellett a nagyobb egyházi és állami ünnepekre is lesz ünnepi zenei program.
