Nyírbogát - MTI/Balázs Attila
Virágzó vidékünk

Városi rangot kapott Kiskunlacháza és Nyírbogát

A két településsel együtt immár 348 város van Magyarországon.

Áder János államfő városi címet adományozott két nagyközségnek: Kiskunlacháza és Nyírbogát 2021. szeptember elsejétől városként működnek tovább. A két újjal Magyarországon összesen 348 város van.

A Belügyminsiztérium hivatalos lakosságszám-adatai szerint Nyírbogátnak 2021. január 1-jén 3076 állandó lakosa volt, Kiskunlacháza népessége pedig meghaladta a 9 ezer főt.

Kiskunlacháza

Kiskunlacháza Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik, a valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből alakult ki.

MTI/Illyés Tibor Kiskunlacháza látképe a református templomból fotózva

A település története szorosan összekapcsolódott a Dunával, annak ellenére, hogy a folyótól mintegy 5 km-re helyezkedik el. Eredetileg mindkét falu jóval közelebb települt a Dunához, de az ismétlődő áradások miatt a lakosságnak biztonságos, magasabban fekvő helyre kellett húzódnia. Lacháza 1740 körül, Pereg 1770 táján költözött a mai helyére.

MTI/Illyés Tibor A kiskunlacházi református templom

Római katolikus  templomai közül a peregi barokk stílusú Szent Mihály templom 1772-ben, a modern (lacházi) Szent László templom 1992-ben épült. Református templomát mai formájában 1820-24-ben építette Hofrichter József.

MTI/Illyés Tibor A Mózsi-féle parasztház Kiskunlacházán

Kiskunlacháza ismert az itt rendezett motocross versenyekről, a hagyományos Peregi Búcsúról és a szeptemberi Kiskun Kulturális Napok, a júniusi László napi vigasságok rendezvény-sorozatáról  is. A helységben művelődési központ és mozi, modern sportcsarnok, hangulatos pihenőház, tájház, helytörténeti gyűjtemény, lakodalmas ház kínálata várja a látogatókat.

MTI/Illyés Tibor Park a Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár előtt Kiskunlacházán

A mai Kiskunlacháza természeti-turisztikai értékeiről is ismert. A kiskunsági autós és kerékpáros túrák kiindulópontja, sokoldalú kulturális és vízisport-, wellnessprogramok bázishelye.

Nyírbogát

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közel 3100 fős település a Nyírség északkeleti részén fekszik a 471-es főútvonal és a Debrecen – Mátészalka vasútvonal mentén.

MTI/Balázs Attila Nyírbogát látképe a református templom tornyából fotózva

Határában található az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó.

A település a nevét az Árpád korabeli Bogát vezérről kapta, aki az Észak-Erdélyi só szállítmányokat biztosította az ország belseje felé. A település környéke már a késő kőkorszak idején lakott volt, de első írásos említése 1310-ben történt.

MTI/Balázs Attila A tájház épülete Nyírbogáton

A község legrégebb épülete az iskola udvarán áll, több mint 250 éves, az Ormós családé volt. Ebben az épületben kapott helyet a település Helytörténeti gyűjteménye.

A mai óvoda a régi Korniss-házat is magába foglalja. A Kornis család tagjai meghatározó földbirtokosok voltak a településen az 1800 és 1900-as évek első felében.

MTI/Balázs Attila Gyerekek fociznak a Nyírbogáti Mesekert Óvoda udvarán

A település központjában, a Béke téren az 1848-49-es szabadságharc és a két világháború hőse halottainak az emlékére a 90-es évek elején emlékoszlopot emeltek.

2001 tavaszától megindult a település fejlődése, egyebek mellett a felújításra szoruló önkormányzati épületek látványosan megszépültek.

Kapcsolódó
Az olasz kisváros, aminek tilos kimondani a nevét
Súlyos átkot cipel a település.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.