Bővült a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhelyünk földtudományi értéktára, közölte honlapján a Novohrad-Nógrád Geopark.
Mint írják, egy terepbejárás során Orosz Mihály hívta fel a figyelmét Prakfalvi Péternek, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark geológusának a szentkúti Meszes-hegy oldalában egy kőbányára, aminek a falából egy hosszabb üreg nyílt. Eddig semmilyen szakirodalomban, de még egyéb leírásban sem szerepelt ez a képződmény.
Bár sok jel mutatott arra, hogy természetes úton keletkezett a járat, vagyis barlangnak tekinthető, de a „hitelesítéshez” segítségül érkezett Gaál Lajos, aki a Novohrad-Nógrád UNESCO Geopark felvidéki részének a geológusa. A két szakember egyöntetűen megállapította, hogy barlangról van szó.
Az üreg 9 méteres hosszúsága, 1,5-2,0-es méteres magassága nem igazán üti meg az emberek ingerküszöbét, talán legyint is egy ilyen méret hallatán. Valóban nem tekinthető egy barlangi túrára alkalmas helyszínnek, de keletkezése annál inkább izgalmas.
A forró kőzet a vízzel való érintkezésekor nagymennyiségű gőzt szabadított fel, ami gyakorlatilag felfújta az andezitet. Ennek jelei mm-es és cm-es, sokszor irányított elrendezésű hólyagüregekben nyilvánul meg. Ugyanakkor m-es nagyságrendűek is keletkeztek, ezek legnagyobbja a tárgyi barlang. És itt a történet még nem fejeződött be, ugyanis az üreget a kőbányászat nyitotta ki, ami az 1900-as évek elején működhetett. Éppen emiatt a járatban nincs esély régészeti vagy őslénytani leletek felbukkanására, áll a közleményben.
A szakemberek kihangsúlyozták, hogy nem igazán felfedezésről van szó, mert a környékbeliek biztosan ismerték a képződményt, hanem egy felismerésről, aminek a során a szakmai ismeretükre alapozva megállapították azt, hogy nem egy mesterséges „vágatról” van szó, mint sokan gondolhatták, hanem egy különleges módon keletkelezett barlangról.
Miután a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hivatalosan is nyilvántartásba veszi a barlangot, attól kezdve az a törvény erejénél fogva védetté válik.
