Virágzó vidékünk

Esőkerteket építettek betonárkok helyett Kecskeméten

A Gerle utcában betonmedrű árkok helyett az egész országban egyedülálló módon esőkerteket építettek.

A megyeszékhely több pontján gondot okoz – főleg a rövid, de nagyon intenzív esőzések után – a csapadékvíz elvezetése, aminek oka lehet a kelleténél szűkebb keresztmetszetű csatorna, a nem megfelelően karbantartott árok és a zöldfelületek hiánya, az, hogy túl sok ingatlan előkertje, kapubeállója le van térkövezve, ezért a víz nem tud hova lefolyni – olvastuk a Baon hasábjain.

A petőfivárosi Gerlice utcára is jellemző volt korábban, hogy egy kiadósabb eső után gyakorlatilag kisebb tó alakult ki az úton, és sokszor napokig meg is maradt, ami nagyon megnehezítette a közlekedést.

A lakók önerős útépítés mellett döntöttek, ám Öveges László városi főépítész javaslatára a megszokott betonmedrű árkok helyett egy másik megoldásra esett a választás, mégpedig az esőkertekre.

Kapcsolódó
Így alapozhatjuk meg a kert egész évi szépségét
Mikor a házigazda márciusban először kimegy a kertbe, fel kell mérnie a teendőket.

Az ötlet születésérő Farkas Barta Kata, a Gerlice utcai mintaprojekt koor­dinátora beszélt a portálnak. Az interneten kutakodva bukkant rá az Egyesült Államokban élő Pásztor Zsófiára, aki hosszú ideje esőkertek építésével foglalkozik, és ennek oktatásában is elismert szakember. A tőle kapott tanácsokkal, útmutatással képezte magát Kata, és valósította meg először saját otthoni esőkertjeit, majd fogta össze a Gerlice utcai kezdeményezést, melyet az önkormányzat is támogatott.

Összesen tizennyolc kertet alakítottak ki a házak előtt. Kezdő lépésként 70–90 centiméteres mélységben kiszedték a talajt, majd komposzttal keverve tették vissza. A mélyedésekbe aztán fákat (például ezüst hársat, virágos, pannon és magyar kőrist, díszkörtét), cserjéket (hortenzia, fanyarka, som, szárnyas kecskerágó, gyöngyvessző, kányabangita, hibiszkusz), valamint sokféle évelő növényt (őszirózsát, margarétát, sásliliomot, gólyaorrt, méhbalzsamot, zsályát, macskamentát, perjét, kakukkfüvet) ültettek, végül a kertet mulccsal terítették le.

Az esőkertek nagy előnye, hogy nagy mennyiségű víz megkötésére képesek, a lehullott csapadékot elraktározzák és fokozatosan hasznosítják, így szárazabb, csapadékmentes időszakokban sem szükséges állandóan locsolni – de ennek ellenére szárazságtűrő fajokat választottak.

Kapcsolódó
Ez az ország legmagasabban fekvő víztározója
Mivel a víztározó több mátrai település vízellátását is kiszolgálja, így biztonsági okokból nem látogatható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik