Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park/Palcsek István Szilárd
Virágzó vidékünk

Már lerakták tojásaikat a bíbicek

A kardoskúti Fehér-tó melletti legeltetett területek kitűnő élőhelyet biztosítanak számukra.

A bíbicek sikeres költéséhez szükséges két legfontosabb feltétel a víz közelsége és a legeltetett, rövidfüvű legelő, ahol megfelelő táplálékot (rovart) találnak. A Fehér-tó mellett, a Sóstói Állattartótelep közelében és a Lófogó-ér mentén minden évben szívesen költenek – írta meg cikkében a Körös-Maros Nemzeti Park.

Idén az első fészekaljra április 8-án, a barackosi élőhely-rekonstrukción bukkantak rá az igazgatóság munkatársai. A fészekben egyelőre három, olívzöld alapon fekete pettyes tojás volt, de mivel a bíbicek szinte mindig négy tojást raknak, így valószínű, hogy ebben az esetben is gyarapszik még a számuk.

A bíbicek rövidtávú vonulók, általában Európában maradnak. Csak rövid időre mennek el tőlünk: decemberben indulnak útnak, s egy részük februárban már vissza is érkezik.  Szívesen keresik fel korábbi költőhelyeik környékét, nagyjából azokat a részeket foglalják el, ahol az előző években is költöttek.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park/Palcsek István Szilárd

A hímek 80 százaléka egynejű, 20 százalékuk 2-3 tojóval párosodik. Jellemző rájuk a territórum tartása, egy nagyobb területen több pár is fészkel, de sosem túl közel egymáshoz. Fészküket vehemensen védik a ragadozóktól: vagy a levegőben üldözik el őket, vagy harcias pózban megállnak a fészek szélén és hangos kiabálással, intenzív csapkodással próbálják elriasztani a támadót.

Saját revírjüket úgy választják meg, hogy abban többféle élőhelytípus legyen, mert más feltételek kellenek a fészekrakáshoz és megint mások a fiókák felneveléséhez. Legtöbbször szikes tavakat körülvevő gyepen, szántóföldi kultúrában, vagy lucernában költenek.

Kapcsolódó
700 kilométert repült egy nap alatt Zsuzsanna, a jeladós bíbic
A madár villámgyorsan halad a melegebb égtáj felé.

Más partimadaraktól eltérően nem kötődnek szorosan a vízhez, de előszeretettel fészkelnek a vizes, nedves helyek közelében. Fiókáik 24 nap elteltével kelnek ki a tojásból és 5 hetesen válnak röpképesekké.

A bíbicek főként rovarokat, pókokat fogyasztanak. Viszonylag nagy számban költenek az alföldi tájakon. Állományuk fennmaradása szempontjából nagy jelentősége van a védett területeken található vizes élőhelyeknek és annak, hogy a nemzeti parki területeken nincs vegyszerhasználat, ezért (és a legeltetéses állattartásnak köszönhetően) elegendő mennyiségű rovart találnak a madarak.

Kapcsolódó
50 év után tért vissza a bíbic Somogyba
A jövőben a gólyatöcs és a pásztorgém is elfordulhat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.