mti/varga györgy
Virágzó vidékünk

Cáfolnak a kutatók: nem kell tartani a Balaton kiszáradásától

Kezdődik a következő szezon, egyre több a hír a magyar tengerről.

Az elmúlt időszakban több információ is megjelent a sajtóban arról, hogy problémás a Balaton vízszintje, akár ki is száradhat a tó.

Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy egyelőre nem fog kiszáradni a Balaton és bízunk benne, hogy még nagyon sokáig kiváló minőségű vízben fürdőzhetünk nyaranta. Jelenleg ráadásul nem is beszélhetünk kritikusan alacsony vízszintről

– írta közleményében a téma legbennfentesebb szakértője, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.

Kapcsolódó
Aggasztóan kevés a víz a Balatonban
Előrejelzések szerint az üdülési szezon végére akár 77 centiméterre is csökkenhet a vízszint.

Tudni kell azonban, hogy különböző forgatókönyvek vannak, és ezek közül a legrosszabbak szélsőséges eseményekkel is számolnak. A klímaváltozás miatti hosszú aszályos időszakok miatt számítani lehet jelentős vízszint-ingadozásra, és gyakran alakulhat ki tartósan alacsony vízszint. A biológiai rendszerek változását nehéz előre jelezni, különösen a klímaváltozás tükrében, de a meglévő hosszútávú adatsorok alapján vizsgálhatjuk, hogy az alacsony vízállás hogyan hat az algák mennyiségére.

A Balaton vízminőségét alapvetően a mikroszkópikus lebegő algák minősége és mennyisége határozza meg.

Az elmúlt húsz évben az algák mennyisége (a-klorofill koncentráció) a Keszthelyi-medencében két évben (2019 és 2021) haladta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (75 µg/L), de ezen alkalmak egyike sem köthető az alacsony vízálláshoz

– tájékoztatott a kutatóintézet.

A Siófoki-medence algában jelentősen szegényebb, itt egyetlen évben sem fordult elő hasonló jelenség. A lebegő mikroszkópikus algák mennyiségét ugyanis a rendelkezésükre álló szervetlen növényi tápelemek, közülük is a foszfor határozza meg.

A tó nyíltvizében az alacsony vízállás önmagában nem okoz algásodást, még a tó produktívabb, nyugati területein sem. Más, az algaközösségre gyakorolt hatása azonban van, és ez elsősorban a déli parton érvényesül

– írták a közleményben.

Alacsony vízállás esetén ugyanis egy fonalas zöldalga, az érdes békanyál megjelenésével kell számolnunk a sekély vizes területeken. Ez történt 2002 és 2004 között, illetve 2012-ben is.

A BLKI kutatási eredményei szerint erre a jelenségre a siófoki vízmérce 50 cm-es állása alatt lehet számítani. A békanyál elszaporodása ugyan jelentősen csökkenti a tó idegenforgalmi vonzerejét, de tömeges fellépése nem szennyezés következménye és méreganyagokat nem termel. Ez a jelenség nem újkeletű, már a múlt század első felében is leírták, hozzá tartozik a tó életéhez.

Egy konzervatív becslés szerint az idei szezon végére a vízállás a siófoki vízmérce körülbelül 70 centiméteres állásáig csökkenhet. Emiatt sem a nyíltvízben lebegő algák túlburjánzása, sem a déli part sekély vizében a békanyál tömeges elszaporodása nem várható.

Intézetünk egyik legfontosabb feladata a Balaton élővilágának megfigyelése, és a felmerülő kérdésekre tudományosan megalapozott válaszok keresése. A Balaton monitorozásának fontossága és új elemekkel való bővítése az utóbbi évek havaria eseményei és a klímaváltozás miatt egyértelművé vált

– közölte a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.

Kapcsolódó
Őszig biztosan nem eresztik le a Balatont
A Sió-zsilip megnyitásával jelentősen csökkent volna a tó vízszintje.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.