Évről-évre egyre többen választják Mezőkövesdet – vagy, ahogy sokszor emlegetik a „Matyóföld szívét” – gyógyulás, nyaralás, szórakozás céljából. A város egyik kissé eldugott kincse a Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum, amelynek tárgyi anyaga országos viszonylatban is egyedülállónak mondhatók.
Értékmentő munka egy múzeumban
A múzeum anyaga két részből áll. Az első rész a 19. század végén, a 20. század első felében a vidéki ember által használatba vett gyáripari technikai eszközök változatos gazdagságát mutatja be. A múzeum második része pedig az e korhoz kapcsolódó, de szorosan a mezőkövesdi gazdálkodó parasztság életéhez, munkakultúrájához tartozó eszközök és dokumentációk anyaga. 1973-ban 8 darab stabilmotor és vontatható (lokomobil) felépítésű géppel vette kezdetét a muzeális erőgépek tudatos gyűjtése. Ez az értékmentő munka akkor talán egyedülálló jelenség volt Magyarországon
– mondta Korpás Károly, a múzeum vezetője.
A múzeum összterülete ma már 2685 m2, a műtárgyak száma 2105 db lett. A műtárgyak becsült súlya kb. 250 tonna.
1997-ben és 2002-ben a Magyar Múzeumok Szövetsége pályázatán az „Év MÚZEUMA” különdíjat is elnyerte. A Gépmúzeum 2013-tól az alapító, Hajdu Ráfis János nevét viseli. Múzeumunk egyúttal Közép-Európa egyik legnagyobb területű ilyen jellegű múzeuma lett
– mesélte büszkén Károly.
A „százrózsás íróasszony” is a városban élt
Aki újabb múzeumra vágyik annak érdemes ellátogatni a Matyó Múzeumba is, ami 1953 óta várja a látogatókat. A matyó népművészet értékét bizonyítja, 2012-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára, 2013-ban pedig a Hungarikumok közé sorolták. A múzeum 2006-ban elnyerte az “Év Múzeuma” címet.
„A múzeum vendégei láthatnak fotókat 1920-as évekbeli feketébe öltözött menyasszonyról, háromnapos lakodalomról és egyházi körmenetről is. A tárlatban a szűcs és kékfestő műhelyeket, valamint varró és hímző asszonyok munkakörnyezetét is meg lehet ismerni. A matyó hímzés jellemző eleme a rózsa, melynek legtöbb változatát a népművészet mestere címet is kiérdemlő Kisjankó Bori tudta hímezni. A „százrózsás íróasszony” mellszobrát a Matyó Múzeum bejáratánál bárki jól szemügyre veheti” – mondta Agócsné Halász Andrea etnográfus, a Matyó Múzeum vezetője.
Modern stílus, otthonos belső még a kempingben is
A városban számos szálláshely közül lehet válogatni és ez a lista idén teljes lett, mert a négycsillagos szálloda, a vendégházak, panziók után egy prémium kemping is elkészült.
Úgynevezett négy évszakos faházak lettek kialakítva közvetlenül a fürdő mellett. Nagyon sok variáció volt versenyben, végül azért ezekre esett a választás, mert ilyen típusú faházak eddig még nem voltak Magyarországon: teljes mértékben egyediek. Fiatalos, lendületes dizájn és korszerű, prémium kialakítás jellemzi ezeket. Összesen 20 ilyen faház áll vendégeink rendelkezésére. A 40 m2 alapterületű házakban nappali, 2 hálószoba, konyha és zuhanyzós fürdőszoba kapott helyet
– mondta Dávid-Egri Andrea, a Zsóry Liget Camping & Resort valamint a Balneo Hotel értékesítési igazgatója.
Minden ház saját terasszal rendelkezik (10 m2), és tartozik hozzá egy autóbeálló is. A ház kialakítása és friss hangulata révén családoknak és kisebb baráti társaságoknak egyaránt ideális. De nem csak a faházaknak lett hely.
„A 2,5 hektáros területen 30 sátorhelyet és 80 lakókocsis beállóhelyet is létesítettünk. Szeretnénk növelni a zöld területet is, füvesítés, parkosítás is történt, sőt sok fát is meghagytunk, ami tovább emeli a kemping hangulatát” – tette hozzá az értékesítési vezető, aki azt is elárulta, hogy egy 22 szobás panziót is felújítottak az idei nyárra, így tényleg minden szálláshely kategóriában ki tudják az igényeket elégíteni.
A kemping egyik nagy előnye, hogy korlátlan átjárást biztosít a Zsóry Fürdő területére.
