Virágzó vidékünk

Több milliárd forintból javítják a Balaton vízminőségét

pixabay
pixabay
A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer nagy műtárgyainak felújítása is a beruházás részét képezi.

Több mint 5 milliárd forintos projekt indult a Balaton vízminőségének javítására – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-hez eljutatott közleményében.

Hangsúlyozták, hogy a Balaton komoly gazdasági potenciáljának megóvását szolgálja az 5,14 milliárd forintos, 2023. október 31-ig megvalósuló fejlesztés, a preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére című (Kehop) projekt célja a tó vízminőségi állapotának javítása, elsősorban a befolyó vizeken érkező uszadék, hordalék és szerves tápanyagok visszatartásával.

Kitértek arra is, hogy a Balaton terhelésének enyhítésére az elmúlt három évtizedben számos intézkedés történt, több kisvízfolyás torkolathoz közeli szakaszán olyan műszaki létesítmények épültek, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. Az újabb, az Európai Unió és a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásával zajló projektben ezeknek a műszaki létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója kezdődött el.

Az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna, és a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotják a Lesence vízrendszert, amely egyfajta szűrő funkciót lát el

– tájékoztatott az OVF.

A Tapolcai-medence vizei a szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő idő után a növényzet tápanyagfelvétele miatt az innen kifolyó vizek minősége kedvezőbb. A vízrendszer létesítményeinek felújításával és a nádas szűrőmező reaktiválásával a tápanyag visszatartás hatásfoka, így a vízminőségvédelmi funkció is számottevően javul.

További hat kis vízfolyás torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója valósul meg, valamint elvégzik a Lesence nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációját is.

A Balaton legnagyobb vízminőségvédelmi létesítménye, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer nagy műtárgyainak felújítása is a beruházás részét képezi

– olvasható a közleményben.

A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoring állomások épülnek.

A projekt az OVF és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi együttműködésében zajlik.

Kapcsolódó
Aggódnak a Balatonba kerülő sok vizelet miatt
Az ingyenes toaletthasználat hiánya miatt a strandolók vizeletének nagyobb hányada kerül a tóba, növelve a víz foszforterhelését, ami az algásodás kiváltó oka.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik