Fackelmann István, Ásotthalom alpolgármestere 2017 óta foglalkozik a Homokhátság vízellátásával. Szerinte az elsivatagosodó Homokhátság ökológiai katasztrófáját csak egy működő Duna-Tisza csatornahálózattal menthetik meg, írta a Délmagyar.
Az utóbbi évtizedekben a klímaváltozás kockázatosabbá tette a gazdálkodást, a megélhetést a Homokhátságon. Mint ismert, a Duna-Tisza közét az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO már 2004-ben a félsivatagi jellegű övezetek közé sorolta. Azóta lassan húsz év telt el, a helyzet nem javult.
Az ökológiai katasztrófa csak egy működő Duna-Tisza csatornahálózattal menthető meg. Ha nem építjük meg ezt a homokháti vízellátó rendszert, ökológiai katasztrófa éri az egész Homokhátságot. Első áldozatai a természetvédelmi területek, vizes élőhelyek lesznek, amelyet a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése, majd megszűnése és a tanyavilág megsemmisülése és elvándorlás követ. Ökológiai Trianon fogja élhetetlenné tenni a Homokhátság jó részét
– mondta a portálnak az alpolgármester.
Az évente várható 550 mm csapadék minden négyzetméteren 550 liter vizet, hektáronként 5500 köbmétert jelent, amelynek részleges visszatartása enyhíthet a gondokon. Jelenleg hatalmas a vízhiány.
Mivel a felszíni vízellátásra a kiszáradt belvízelvezető csatornahálózaton keresztül nem számíthatunk és a talajvíz szintje is 3-4 méterrel lejjebb ment, maradtak az ásott és fúrt kutak az élet és a gazdálkodás fenntartására
– vélekedik Fackelmann István, aki szerint az elsivatagosodást csak a Homokhátságot szegélyező két folyó vizének elvezetésével és visszatartásával lehet elkerülni.
Ami tény: 4,4 milliárd forint támogatással már készülnek a Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt tervei.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
