Virágzó vidékünk

Óriás mohaállatot találtak a Hármas-Körösben

A Mississipi vidékéről származik az élőlény.

Óriás mohaállatra bukkantak a Hármas-Körös gyomaendrődi szakaszán a Pecaverzum olvasói – számolt be róla az oldal.

Lányaink, Ramóna és Noémi fedezték fel. Először nem tudtuk, mi lehet ez

– írták az élőlény megpillantói.

Az óriás mohaállat a Mississippi vidékéről származik, az átlaghőmérséklet emelkedése miatt terjed világszerte, így Magyarországon is. Ökológiai szempontból nem jelent problémát.

A nevével ellentétben az élőlény igen kicsi, mindössze néhány milliméteres, de telepekbe összeállva már hatalmas „gombócot” formáz. A telepek felületén tíz-húsz példányonként kisebb egységekbe, egymástól világosabb határvonallal vagy sekély árkokkal elkülönülő rozettákba tömörülve ezerszám zsúfolódhatnak össze.

A telep belsejét viszonylag kemény, kocsonyás anyag tölti ki, melyet a szorosan egymáshoz tapadó egyedek termelnek. A mohaállat helyváltoztatásra képtelen, a csillókoszorúja segítségével az enyhén áramló vízből szűri ki szerves törmelékből és kis élőlényekből álló táplálékát, s megnövekedve főként bimbózással szaporodva gyarapítják, növelik a telepet. Érzékeny a hidegre, a lehűlt vízben a telepek szétesnek, az állatkák elpusztulnak, de az általuk már korábban létrehozott többsejtű szaporítóképletek biztosítják a faj túlélését. Szétszóródik a vízben, és parányi kis horgaival megakadva a nádszálakon új telepeket alakíthat ki, amikor tavasszal ismét fölmelegszik a víz.

Magyarországon a mohaállatoknak (Bryozoa) tíz faja él. A Mississippi vidékén őshonos óriás mohaállatot hazánkban elsőként 2011-ben láttak a Ráckevei Soroksári-Dunában.

Kapcsolódó
Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban
Elképzelhető, hogy a jövőben gyors szaporodásnak indul a nem túl bizalomgerjesztő faj.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik