A császárfa ellenzői szerint ezek a fajok invazívak, és elterjedésükkel visszaszorítják az őshonos fajokat. Az egzotikus növény hívei ezzel szemben számos előnyős tulajdonságát hangsúlyozzák, melyeknek köszönhetően a hibridek kifejezetten alkalmasak ültetvényekhez. Ahol a klasszikus búza, kukorica, napraforgó kultúra jól teljesít, ott a Paulownia hibridek számára is kedvezőek a feltételek. Olyan területeken is lehetséges a telepítés, ami mezőgazdasági szempontból középszerű, vagy rosszabb területnek számít.
Ipari hasznosítás szempontjából 12 alapfaj létezik, ezek között világszerte, mintegy 30-35 féle hibrid nemesítést jegyeznek, ezek között fagyérzékenyek is vannak. A császárfák kifagyásáról szóló híresztelések részben igazak, de semmiképp sem általánosíthatók az összes Magyarországon életképes 6 alfajra, valamint az elterjedt 4-6 féle hibridre. Jelenleg országszerte és országhatáron túl mintegy 200 hektár területen kezelnek Paulownia ültetvényeket.
A hatalmas leveleivel látványos lombozatot növesztő császárfát sokan díszfaként ültetik, ellenzői szerint fagyérzékenysége miatt kevésbé alkalmas a hazai hasznosításra. Tény, hogy egyre több magánkertben, sőt, közparkokban is számos városban díszlik egy-egy tekintélyes méretű példány.
Vannak, akik gazdasági célból választják az „ázsiai szépséget”. Bodó Jenő Szeged mellett, Tiszaszigeten gazdálkodik, és néhány éve eldöntötte, hogy belevág a császárfa nevelésébe. A csongrádi gazda mesélt a Sokszínű vidéknek a különleges fajtáról, a speciális ültetvényről, és arról, miért éri meg számára a császárfával ipari méretekben foglalkozni.
Miért éppen a császárfát választották? Mennyiben jobb, mint más, ipari felhasználású fajok?
Szántó területen folytatok gazdálkodást, és fontos volt számomra az őshonos vegyeserdőségek fenntarthatósága. Ugyanakkor nem akartam, hogy átminősítsék a területeimet erdőművelésbe. Szerettem volna megtartani a szántó besorolást. Ha ezt a fajt telepítem, akkor mindkettő megoldható, hiszen a mezőgazdaságra berendezkedett eszközparkommal tudom művelni a sorközöket, nincs szükség új gépek beszerzésére. Az itt kitermelt famennyiséggel csökkenteni tudom a hazai erdőségekre nehezedő kitermelési kényszert, lényegében erdőírtás mentes faanyagot tudok előállítani. De ezzel vigyázni kell, mert a császárfának is sok fajtája van.
Korábban én is próbálkoztam több fajtával, illetve ültettem gyökérdugványokat is. De ezek nem hozták meg a várva várt eredményt. A hazánkban császárfa néven ismert növény valójában egy növény család. Ez a Paulownia törzs, és az abba tartozó fajok, alfajok összessége. Olyan tág fogalom, mintha azt mondanám, hogy szőlő, vagy kukorica. Ezen család több faja is életképes Magyarországon. De nem mindegyiktől lehet a minőséget és a gyors fagykár mentes fejlődést elvárni. körültekintő fajtaválasztással ez a veszély kizárható. Én a Cotevisa 2 Ipari Császárfa fajtát választottam. Az ültetvényem bátran meg merem mutatni, bárki láthatja mit tudnak ez a hibrid.
Franczia Balázs, a hibrid forgalmazó cég vezetője volt az, aki tudott ültetvényt mutatni, és ismertette a faanyag felhasználási területeit. Segített a terület előkészítésében és azóta is segítségünkre van az ültetvényeink nevelésében. Ez nagyon fontos számomra, mert előtte még nem rendelkeztem tapasztalattal ezen növények termesztésében.
Könnyebb vagy nehezebb gondozni, mint a hagyományosan elterjedt fafajokat?
A terület előkészítésével nagyjából ugyanannyi munkám van. A telepítést követő első 2 -3 év jóval „melósabb”, mint a hagyományos erdőtelepítés esetében. Ekkor kell kialakítani az ültetvény ipari jellegét, valamint öntözést igényelnek a növények. De ha ez megtörtént, akkor a harmadik évtől a munkafolyamatok már jóval könnyebbek, egyszerűbbek. Amikor kialakítottuk a fák szárát, akkor már „el lehet engedni az ültetvény kezét”. Nagy baj nem lehet. A hagyományos erdészeti kultúrákkal szemben itt a kitermelési ciklusok sokkal gyakoribbak, 35-60 év helyett 8-10 évben lehet gondolkodni.
Milyen speciális igényei vannak a fának?
Talaj szempontjából nem igényel különösebben jó minőségű területet. Homokos, vagy gyengébb minőségű talajokon a terület előkészítése során az ültetőgödörbe több tápanyagot kell tölteni. Ez a hibrid alkalmas azon területekre, ahol a terület nagysága, alakja vagy elhelyezkedése miatt nem gazdaságos a művelés. Bár öntözni kell az első 2 évben, bőven meghálálja a gondoskodást gyors fejlődésével. Nagy segítség a termesztésben, hogy a forgalmazó mindenre kiterjedő munkatervvel és szakutasítással segíti a munkámat. Ha az interneten kellene összeollózni a fák kinevelésének fortélyait, akkor az ültetvényem egészen más képet mutatna.
Hány évesek és milyen magasak az ültetvény fái jelenleg?
Az ipari császárfa ültetvények életkorát mindig a technikai visszavágást követően számoljuk. A további munkafolyamatok és az időbeli korlátok, feladatok is ehhez igazodnak. Az ültetés ideje nem esik egybe a visszavágás idejével. A telepítés időszakától függően a visszavágásig eltelhet egy vagy másfél év is. A technikai visszavágás mindig február végén történik.
Mennyire és hogyan kell visszavágni a töveket?
A technikai visszavágás talajszint felett történik, 3-4 centiméterrel a föld színe felett. Ezt az ültetés után csak egyszer kell elvégezni, méghozzá akkor, ha a növény gyökérzónája megfelelően erős ahhoz, hogy megkezdjük vele az ipari jelleg kialakítását. A későbbiekben az oldalágak leválogatása és a lombkorona szintek kialakítása, formázása a feladat.
Mire számítanak, mikor lehet kitermelni a fákat?
Az én ültetvényem három kitermelési ciklusra van beállítva. Ez azt jelenti, hogy egy telepítéssel akár három kitermelést is el tudok végezni. Itt jellemzően fűrészárú hasznosításról beszélünk. Ebben az esetben az első kitermelést az ültetvény 8 éves korábban tervezzük. Talán ennek a termesztési módnak van a legszéleskörűbb faanyag felhasználása, így piaci jogosultsága is. Ettől eltérő hasznosítások is szóba jöhetek. Jellemző az, hogy 5 és 11 év közötti termesztési ciklusokban gondolkodnak az ültetvénytulajdonosok.
A cikkben szereplő fotókat Franczia Balázs készítette.
