Doboz ősi település, a régi kézírásos emlékeinkben Békés vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször.
Egy 1075-ből származó oklevél szerint a Kettős-Körös és Sebes-Körös által alkotott Körös-menti síkon elterülő akkori faluban laktak I. Géza király kondásai, majd a történelem viharait túlélve Doboz 1798-ban a Wenckheim család birtokába került, uradalmi központ lett.
1971-ben a település nagyközségi rangot kapott, jelenleg mintegy 4 300 lakosa van.
A csendes, falusias miliőt árasztó település természeti értékekben, a falut körülvevő erdős, fás területek kedvelt kirándulóhelyek. Ebben az idilli, csenddel, madárdallal áthatott erdei környezetben található a Fekete-és Fehér Körös összefolyásánál a mintegy 400 ingatlannal rendelkező Szanazug üdülőterület.
A Kettős-Körös mindkét partján szabadstrand, kishajó-kikötő, vendéglátóhelyek és alapvető infrastruktúra várja a szabadvízi strandolás szerelmeseit, az aktív turizmus gyalogos-, kerékpáros-, evezős híveit.
A dobozi erdőben bújik meg az Árpád-kori Sámson vára, a turisták kedvelt találkahelye.
A játszótérrel, sétautakkal, padokkal rendelkező kastélypark a legfontosabb közösségi helyszín, ahol az ott lakó családok, az ide érkező turisták a hétköznapokban vagy rendezvények idején egyedi hangulatú környezetben kapcsolódhatnak ki.
A faluban kedves, szorgalmas emberek élnek, ahol az értékek különbözősége nem elválaszt, hanem összeköt, ahol a közös célokért végzett munka és eredménye gazdagabbá teszi az itt élőket.
Őrizzük meg amink van, Sámson legendáját rejtő titokzatos erdőzugainkat, idilli szépségű egykori és régi vízfolyásainkat, példás közösségi összefogásunk eredményeként pedig elődeink velünk, bennünk élő hagyatékát. Maradjon számunkra kincseivel együtt Doboz a világ közepe
– írja köszöntőjében Doboz weboldalán Köves Mihály polgármester.
Seres Sándor a napokban Dobozon és a település határában barangolt, és a képgalériánkban látható felvételeivel igyekezett bemutatni, hogy Doboz valóban egy igazi ékszerdoboz.
