Hosszú szívóka, fekete-fehér farpamacs, gyors repkedés virágról virágra – Veszprémet mintha ellepték volna a magyar kolibriknek nevezett kacsafarkú szenderek. A vármegyeházával szemben lévő parkban többet láttunk és olvasónk is fotózott párat teraszán
– írta honlapján a veol.
A szerkesztőség munkatársai is láttak több egyedet a vármegyeházával szemben lévő parkban. Mint ahogy írták nagyon gyorsak, nehéz őket lefotózni, de sikerrel jártak, éppen úgy, ahogy ez egyik veszprémi olvasójuk is, aki így mesélt a lapnak a különleges találkozásról.
Nem tudom, mi a neve ennek a rovarnak. Veszprémben a teraszunkon fotóztam. Érdekessége, hogy nem száll le a virágra, hanem felette szitál, hosszú szívókájával táplálkozik. A felvétel is repülés közben készült róla.
A kacsafarkú szender 2021-ben az “Év rovara” kitüntető címet is megszerezte. A szendereknek világszerte mintegy 800 faja van, ebből nálunk húsz faj fordul elő, ezek többsége éjszaka aktív, kivéve a kacsafarkú szendert és még két másik fajt, amelyek nappal röpülnek.
A kacsafarkú szender nemcsak méreteiben hasonló a legkisebb kolibrikhez, de repülési stílusában is, ugyanúgy elképesztő sebességgel csapkod a szárnyaival és a többi lepkétől eltérően nem a virágon megtelepedve táplálkozik, hanem kolibriszerűen egy helyben lebeg, miközben nektárt szívogat akár a tölcséres virágok mélyéről is. Mindezt villámgyorsan teszi, néhány perc alatt száznál is több virágot is képes meglátogatni, ezért a beporzásban különösen fontos szerepe van.
A faj névadó kacsafarka a potroh végén található fekete-fehér farpamacs, ami repülés közben kormánylapátként is használ. A kacsafarkú szender vándorlepke, hazánkban április és október között lehet vele leginkább találkozni. Az ország egyes részein, főként a déli vidékeken lehetnek áttelelő egyedek is, de a többség Dél-Európába vándorol és ott telel át kifejlett lepkeként.