Virágzó vidékünk

Vadvirágok színkavalkádja csalogatja a kikeletet

Ruisch Anikó/Pál Judit/Juhász Melinda/Kazsimérszki Alida
Ruisch Anikó/Pál Judit/Juhász Melinda/Kazsimérszki Alida
Tél végén jóleső érzés, amikor az erdők rengetegében a barna avar közül tekintetünket hívogatják a szépséges vadvirágok.

Lassan, de biztosan közeleg a tavasz, legalábbis a naptár szerint, mert az elmúlt hetek is a kikeltet idézték. Jelenleg is kellemes meleg levegő járja át az erdők rengetegét, madarak próbálgatják a hangjukat a fák sudarában, a Nap sugarai pedig gyöngéden fésülik az avart, amiből üde vadvirágok kukucskálnak elő. Ilyenkor tél végén szemünk már kiéhezett a színekre, így nagy boldogság és jóleső érzés, amikor az erdők rengetegében, a barna avar közül tekintetünket hívogatják a vadvirágok üde, színes szépsége.

Pirosló hunyor

Kazsimérszki Alida a Pilisben örökítette meg a kora tavasz egyik színpompás hírnökét, a pirosló hunyort.

Galéria
Kazsimérszki Alida

A pirosló hunyorok bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, patakparti ligeterdőkön, hegyi réteken nőnek. Leginkább bükkösökben, árnyas sziklaerdőkben kerül szem elé, élőhelyein a kora tavasz egyik első hírnöke, első virágai közvetlenül hóolvadást követően megjelennek. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Téltemető

A téltemetők, amikor elődugják virágaikat, olyanok, mintha a Nap szállt volna a földre. Ragyogó szépségei a színét vesztett tájnak. Orbán Andrea Zalában egy gyönyörű téltemető mezőre bukkant, mely úgy néz ki, mintha sárgálló virágszőnyeget terített volna a február a kikelet lábai elé.

Galéria
Orbán Andrea

„Ha a télike virágzik, a kikelet érkezik”

A téltemető háborítatlan, természetes élőhelyén – hazánkban az üde talajú, páradús ligeterdőkben, gyertyános- vagy cseres-tölgyesekben – valódi aranyló szőnyegként borítja be az erdő talaját. Szerte az országban csodálhatjuk a téltemető-állományokat kirándulás közben.

A téltemető a boglárkafélék családjába tartozó gumós, bokros tövű 8-18 cm magas évelő növény. A hóvirággal együtt virágzó, de annál korábban nyíló védett geofiton növény. A csésze alakú, világító sárga virágai alatt a gallérozó murvalevelek körben állnak. A virág magános, csúcsálló, a virágtakaró külső levelei hosszúkásak, a belsők keskenyebbek, aranysárgák, a mézfejtők zsákszerűek. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Illatos hunyor

Az illatos hunyorok szépségét Balog-Farkas András örökítette meg a Mecsekben.

Az illatos hunyor a hazai bükk- és gyertyánerdők lakója, megjelenésében meglehetősen visszafogott, hiszen kizárólag a zöld árnyalatait vonultatja fel, virágai azonban melegebb napokon a bodzáéhoz hasonló illatot árasztanak. A többi hunyortársához hasonlóan alkaloid tartalma miatt minden része mérgező. A hunyorok az üde erdők tavaszi virágai. Üde lomberdőkben virágzik, március-áprilisban. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Tavaszi tőzike

A bakonyi erdőség rengetegében, ahol délcegen álló bükkfák őrzik a vadvirágok táli álmát is ébredezni kezdett ez élet. Sápadt kis arcukkal előbújtak a tavaszi tőzikék a barna levelek öleléséből. Ruisch Anikó pedig gyönyörű fotókon őrzi a szépségüket.

Galéria
Ruisch Anikó

A faj összetéveszthető a szintén e családba tartozó hóvirággal. Viszont a faj három belső lepellevele fehér alapon zöldes mintázatú, és fele akkora, mint a három külső lepellevél, melyek teljesen fehérek, és a belsőktől gyakran vízszintesen elállnak.

A tavaszi tőzike február végén, márciusban virágzik. A tömeges gyűjtés és kitaposás mellett azért is veszélyeztetett, mert élőhelyei megszűntek, átalakultak. A folyószabályozások korában a folyók menti erdők letermelése okozott nagy károkat az állományban. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Kikeleti hóvirág

Zalában a kikeltei hóvirágok már tömegesen virágoznak az erdők eldugott rengetegében. Pál Judit pedig meg is örökítette a hófehér szőnyegként elterülő hóvirágmezőt.

Galéria
Pál Judit

“Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben!”

A kikeleti hóvirág latin neve Galanthus nivalis, magyarra fordítva hófehér tejvirág. Amikor megpillantjuk a törékeny és ártatlan külsővel megáldott hóvirágot, olyan, mintha az üde zöld kocsányon három tejcsepp hintázna, több helyen ehhez kötik nevének eredetét. A népnyelvben több kedves elnevezéssel is illetik. Árvavirág, gergelynapi virág, tavaszika, hófehérke, hagymagyökerű fehér viola elnevezése is ismert. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Tarka sáfrány

A tarka sáfrány egy törékeny megjelenésű vadvirág. Bonto Vanda Albertirsa környékén találkozott velük, és a találkozás egészen különleges volt, mert fehér szirmokat viselő sáfrányokat is meg tudott figyelni. Szépségüket meg is örökítette.

Galéria
Bonto Vanda

Ezt az apró, törékeny, hagymás növényt elsősorban homoki tölgyesekben, száraz homokterületek sztyepprétjein találjuk, de élőhelyeik fogyatkozásával gyakran az azok helyén létrehozott mesterséges nyarasok, akácosok alatt bukkanunk rájuk. Virágait február közepétől kezdi dédelgetni.

Virágzáskor magassága alig 4-8 centiméter magas, keskeny, fehér középerű, sötétzöld levelei sem növik túl a virágot. A lepellevelek alapszíne a fehértől a világoslilán át a sötétliláig változhat. A külső lepelleveleken 3-3 sötétlila színű csík húzódik. A Kiskunságban a fehér, míg a Nyírségben a lilás alapszínű változat gyakoribb. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Nemes májvirág

A nemes májvirág egy törékeny szépség, de kék szirmai mágnesként csalják a tekintetet. Juhász Melinda a Pilisben találkozott a korán szirmot bontott nemes májvirágokkal.

2020-ban az Év vadvirágának választották e törékeny virágot. Kora tavasszal virágzik, amikor az erdők fái még csupaszon állnak. Március–áprilisban hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó. Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Leánykökörcsin

Az idei esztendőben, már az ország több részén is szirmot bontottak a különleges szépségű leánykökörcsinek.  Barabás Katalin a Bükkben készítette róluk gyönyörű fotóját.

Barabás Katalin

A leánykökörcsin a száraz gyepek egyik legkorábban nyíló virága. Még fakó tetszhalott állapotban várják a legelők és sztyepprétek a melegebb időt, amikor a leánykökörcsin sűrűn szőrözött, bundás virágkelyhei beharangozzák a tavasz érkezését. A sűrű szőrtakaró a fagyos tavaszi éjszakákon védi a virágot a túlzott lehűléstől. Az ibolyaszín virágokat főként a hidegebb napokon is repkedő poszméhek porozzák be. Március-április táján virágzik, és az egyes tövek virágzása két-három hétig tart. Az őszi csapadékok hatására előfordul, hogy néhány tő ismét virágba borul. Termésérése alapvetően júniusra esik. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Ligeti csillagvirág 

Feigl Erika a Csepel szigeten találkozott a száraz levelek közül előbújó ligeti csillagvirággal, aminek a szerény szépségét meg is örökítette.

Barabás Katalin

A jácintfélékhez tartozó hagymás növény rendszerint február végén-márciusban virágzik, már a hóvirágok között is megvillantja élénk ibolyakék színét. Idén az enyhe február őt is hamarabb kicsalogatta a földből. Magját magas tápanyagtartalmú, kocsonyás anyag borítja, amelyet népiesen hangyakalácsnak is neveznek. Nem véletlenül, mivel a hangyák ezt szívesen fogyasztják. A magot becipelik a bolyba, elfogyasztják róla a hangyakalácsot, majd a megtisztított, csírázásra készen álló, de innentől számukra értéktelen magot a szemétdombjukra cipelik. Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy a növény új területekre terjeszkedjen. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Szártalan kankalin

A kankalinok a tavasz egyik legszebb virágai, melynek egyik képviselője, az üde sárga szirmokat viselő szártalan kankalin. Balog-Farkas András a Mecsekben örökítette meg eme vadvirág szépségét.

Balog-Farkas András

Az egyetlen kankalinfajunk, amely virágzáskor sem nő meg, nem fejleszt magasra nyúló szárat, hanem a talaj felett, “csokorban” virágzik. Nálunk a Dél-Dunántúlon a leggyakoribb, más tájainkon sokkal ritkább vagy elő sem fordul. Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, egyéb üdébb erdők, ritkábban szárazabb erdők is otthont adnak állományainak. Néhány helyen együtt fordul elő a tavaszi kankalinnal, amellyel esetenként hibridizálódhat. Védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

A színekkel elkápráztató, a madarak dalaival kedveskedő és a vadvirágok szépségében bővelkedő kikelet még előttünk áll. Csak fotókon őrizzük meg az erdők, mezők virágainak a szépségét, vigyázzunk rájuk, hogy a következő tavaszon újra megtudjuk csodálni őket mi és mindenki akinek a feléjük visz az útja.

Kapcsolódó
Már csalogatják az előbújt beporzókat a méhlegelők
A tavaszias enyheségben előbújtak az első beporzók, és a korán szirmot bontott virágokat látogatják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik