Az ország számos vidékén ismert vagy kevésbé ismert templomokat is meglátogathatunk. Ilyenkor a magyar, sőt, olykor az egyetemes művészettörténet kincseit is szemügyre vesszük. Egy barokk szószék, egy román kori harangtorony vagy egy reneszánsz freskó alakjainak harmóniája nemcsak látványnak meseszép, hanem a léleknek is felüdülést jelent.
Gyakran olyan helyeken bukkanhatunk szép épületekre és érdekfeszítő történetekre, ahol a „madár sem jár”. A változatos stílusú kápolnákat legtöbbször a települések szélén, félreeső helyeken építették.
Korábban írt már a Sokszínű vidék az alföldi pusztában álló Langó-kápolnáról, melyet egy házaspár a fia megtalálása feletti örömében építtetett. Az apátfalvi kápolnáéhoz hasonló történeteknek se szeri se száma az országban. Csodás gyógyulások, pusztító járványok, csodatévő források egyaránt segítették az egyházi építészet fejlődését, terjedését.
A csodatévő forrás
Vas vármegye egyik legszebb kápolnája Gencsapátiban épült. A hangulatos falu Szombathelytől északnyugatra, a Gyöngyös patak keleti oldalán települt. A község nyugati határában, egy lankás részen kristálytiszta vizű forrás fakad. A bővizű forrás fölé építtetett kápolnát Török Mihály és neje, László Katalin. A Langó-kápolnához hasonlóan, a gencsapáti Szentkút-kápolnát is hálából emelték. A hófehérre meszelt falak egy csodás gyógyulás emlékét őrzik, a házaspár vakon született kisfiának szemei gyógyultak meg e nevezetes helyen.
A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték, mellé egy három keresztfából álló kálváriát és egy remetelakot is emeltek. Sok évvel később, az 1900-as évek elején a meseszép kápolna köré 14 kisebb stációs építmény került, melyek Jézus szenvedésének jeleneteit ábrázolják.
A nevezetes gyógyulás mellett egy szomorú esemény is fűződik a gencsapáti forráshoz, 1936-ban Hosszú István és neje váratlanul elhunyt kislányuk emlékére egy lourdes-i barlangot épített és ajándékozott a Szentkútnak. A gencsapáti Szentkút napjainkra a környék népszerű „szent helyévé” vált. Évente két jeles napon – egyházi ünnepeken – is felkeresik a hívek, akik a fájdalmas Szent Szűztől életük nehézségeinek elviseléséhez kérik a segítséget. Szép hagyomány, hogy húsvét hajnalán a gencsi hívek a Szentkútnál adják meg a tiszteletet a feltámadt Üdvözítőnek.
Egy kolerajárvány szomorú emléke
Az osztrák határhoz közel, Győr-Moson-Sopron vármegyében egy másik csodaszép kápolnára is rábukkanhat az utazó. Egyházasfalu község Dasztifalu és Kisgógánfa egyesítésével jött létre 1933-ban, majd 1950-ben hozzácsatolták Keresztényt is, melynek határában, a Szakonyba vezető út mentén egy magányos kápolna áll. A csöpp imaház homlokzatán olvasható felirat tanúsága szerint a Szűz Mária dicsőségét hirdető templomot 1876-ban, az utolsó kolerajárvány túlélői építették.
A döbbenetes járvány 1872-1874 között pusztított, és körülbelül 250 ezer áldozatot követelt. A túlélő keresztényi hívek azóta minden évben nagy ünnepséggel tartják meg az elpusztult falu jelképeként álló kápolna búcsúját. Egy-egy ilyen búcsú kiváló alkalom arra, hogy az évek alatt egymástól messzire költözött családok tagjai közösen éljék át a vallásos élményeket. A gyönyörű kápolnát napjainkban a kerékpáros turisták is gyakran megcsodálják, hiszen a Bükfürdőről induló, 41 kilométeres körút a templom közvetlen közelében halad el.
Aprócska neoreneszánsz ékkő
Zsira község Sopron, Bük, Csepreg, Kőszeg városok vonzáskörzetében, az osztrák határ szomszédságában húzódik. A csöpp település számos látnivalóval büszkélkedhet, a legismertebb a Rimanóczy kastély, melyhez egy 6 hektáros angolpark kapcsolódik.
A zsirai temető szomszédságában, egy tenyérnyi réten különös kápolna áll. A mindössze 6 x 4 méter alapterületű templomocska nem műemlék, de művészi kivitelű építmény.
Östör József országgyűlési képviselő fiatalon elhunyt fia, Antal emlékére építtette, 1924-ben. A csodás kis kápolna építését a tervező, Schármár Károly soproni okleveles kőfaragómester felügyelte. Az 1924. júniusában felszentelt épületben évente egyszer, június 13-án, Szent Antal ünnepén tartanak szentmisét. A második világháború során komoly károk keletkeztek az épületben, melyet csak az 1990-es években sikerült helyreállítani. Ekkor a Zsiráért alapítvány megbízásából új tetőszerkezetet és gyönyörű, zsolnai kerámia tetőcserepezést kapott a kápolna.
A cikkben szereplő fotókat Keresztes Csaba készítette.
