Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók, írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Tévhit, hogy a kaktuszok csak a meleg éghajlatú területeken életképesek. Vannak olyan fajaik, amik hosszú, hideg időszakokat is túlélnek, akár -20°C-on is! Magyarország egyre több pontján – Kiskunság, Kemeneshát, Mecsek, Pilis, Vértes, Villányi-hegység – találunk már olyan populációkat, amelyek túlélik a teleket
– írták, és kiemelték, hogy mivel egy viszonylag újonnan megjelenő problémakörről van szó, nagyon fontos, hogy ismerjék a kivadulások helyeit.
Hazánkban a kaktuszok terjedésének leginkább a nyílt homokpusztagyepek és sziklagyepek kedveznek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe is érintett, már a Mátrában is megjelentek. Áprilisban adtunk hírt róla, hogy kollégáink Heves megyében, Gyöngyöspata külterületén számoltak fel egy viszonylag nagyobb kiterjedésű medvetalp kaktusz (Opuntia sp.) állományt
– részletezték.
Cereden a közút melletti homokkő oldalon találtuk meg őket. Ezt a két kis állományt sikerült nyár elején fölszámolnunk
– osztották meg, és hozzátették, hogy ezen nógrádi kaktuszok meghatározásában dr. Kelemen András volt a segítségükre aki a Kiskunságban invazívan terjedő kaktuszokkal foglalkozik évek óta.
Egy faj kivételével ezek a növények kizárólag Amerikában őshonosak. Nálunk elvadulva az inváziós tulajdonságok negatív hatásait vonják maguk után: nem valók ide, gyorsan szaporodnak, nagy felületeket boríthatnak el, és ezáltal veszélyeztetik az őshonos élővilágot. A mediterrán országok sziklagyepjeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak és a tengert csodálni szándékozó emberek is kiszorultak róluk.
