Hívatlan vendégek terjednek a Bükkben – írta a Magyar Mezőgazdaság.
A klímaváltozás mellett a biológiai invázió jelenti a legnagyobb kihívást a hazai tájakon. A mezőgazdasági szakportál olyan betolakodókról írt, amelyek már egész Magyarországon, így a Bükk erdeiben is komoly károkat okoznak. A kőris kéregrákot 2008-ban, a tölgy-csipkéspoloskát pedig 2013-ban azonosították hazánkban.
A kőris kártevői
A kőris kéregrák (Hymenoscyphus fraxineus) Kelet-Ázsiából származik. Európában Lengyelországban észlelték először 1992-ben. Magyarországon 2008-ban azonosították, de valószínű, hogy már néhány évvel korábban megjelenhetett.
A kórokozó elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist fertőzi, de az amerikai kőrist is megbetegítheti, a virágos kőris ellenben nem fogékony rá.
Az elhalt hajtások, vesszők szerepét újabb és újabb oldalhajtások veszik át, amitől torzul a fa alakja. A vastagabb kéregszövetekben jellegzetes szövetelhalást okoz. A folyamatos fertőződés a fiatalabb fák halálát eredményezi. Az idősebbeken részleges koronaelhalás következhet be, de szélsőséges esetben azok is elpusztulnak.
A szakemberek védekezési eljárást jelenleg nem ismernek a kórokozóval szemben, legfeljebb a rezisztens egyedek kiválasztása (szelektálása) és szaporítása jelenthet megoldást.
A Kelet-Ázsiában honos ázsiai kőris-karcsúdíszbogár nyugat felé terjeszkedve egészen Kijevig jutott, keleti határainktól mindössze 600 kilométerre van. Ha hazánkban is megjelenik, a kéregrákéhoz hasonlóan súlyos hatással lehet a kőrisekre.
A tölgy is veszélybe került
A tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) Észak-Amerikában őshonos, Európában először 2000-ben Olaszországban észlelték. Bár a kifejlett poloskák röpképesek, a közúti és vasúti forgalomnak köszönhetően a faj nagyobb távolságokra is gyorsan eljuthat.
A kártevő ma már jelen van 27 európai és 3 ázsiai országban. Magyarországon először 2013 májusában a Szarvasi Arborétumban találták meg. 2019-re már az ország minden megyéjében előfordult, napjainkban már a Bükk-hegység tölgyeseiben is gyakran felbbukan.
Őshonos tölgyeink mindegyike tápnövénye lehet a kártevőnek. Magyarországon csaknem 600 ezer, Európában pedig legalább 35 millió hektár tölgyest veszélyeztet. Erős fertőzése esetén már június végére bekövetkezhet az egész állományra kiterjedő lombelszíneződés és lombszáradás, július végére, augusztus elejére pedig már minden érintett állományban látványossá válik.
