Virágzó vidékünk

Kétéltű munkagéppel aratták a nádat a Balatonon

youtube
youtube
Az enyhe telek miatt már alig lehet jégről aratni, így szükséges új módszerek keresése, ezért most három helyszínen próbált ki új technológiát a vízügy.

Február közepén a Balaton három pontján egy úgynevezett Truxorral aratták a nádat, ami egy önjáró, úszó munkagép a vízen és szárazföldön is alkalmazható sokoldalú masina. Előnye, hogy jóval könnyebb a hagyományos nádvágó gépeknél – írta meg a Hírbalaton a Keszthely TV tudósítása alapján.

A Balatonon hosszú évek óta nem alakult ki olyan jégpáncél, ami lehetővé tenné a rendszeres nádaratást. A természetvédelmi irányelvek szerint a nádat úgy kell aratni, hogy ne rongálják a nád rizómáját, azaz gyökérzetét. Ezt csak jégen történő aratással lehetett eddig megvalósítani.

Az éghajlatváltozás miatt egyre kevésbé várhatók kellően fagyos telek, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei új technológiákat keresnek.

Ebben támogatóink voltak a szakmai partnereink is: a természetvédelmi kezelővel, a természetvédelmi hatósággal és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve az idei évben három helyszínen – Zamárdiban, Siófokon és Balatongyörökön – jelöltünk ki egy-egy mintaterületet

– nyilatkozta Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

A nemrég lezáruló nádaratási szezont követően most folyamatosan figyelik majd a szakemberek a területeket. Azt vizsgálják, hogyan újul meg a nádasállomány. A növény aratásának ugyanis az az elsődleges célja, hogy jó minőségű legyen a nádas, mert az kedvez a tó vízminőségének.

A Balatonon learatott nádból a jobb minőségűt ipari célra használják fel: nádszövet, nádpalló készül belőle, vagy tetőt fednek vele.

Az idei évben nádvágásra a vízügyi igazgatóság 66 hozzájárulást adott ki, ez 65 hektár nagyságú területre szólt. Ebből haszonnád vágásra történő hozzájárulás mintegy 31 hektár területet érintett

– összegzte a vízügyi vezető.

Az utóbbi évek során több helyen romlott a Balaton nádasállomány minősége – állapította meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A tavaly áprilisban végezett felmérések szerint a nádas frontjában a víz felé, ha nem is tökéletes állapotú, de új, zöld nádszálak találhatók, a part felőli oldalon azonban a nádasok pusztulnak. Ez elsősorban olyan helyeken figyelhető meg, ahol az emberi beavatkozásokkal, például stégépítésekkel feldarabolódik a nádas.

Arról tavaly írtunk cikket, hogy nincs elég pénz és eszköz a balatoni nád aratásához, ráadásul rohamos ütemben pusztul a nádas a Balatonnál. Balatonmáriafürdőn pedig védelem alá helyezték a nádast.

Kapcsolódó
Embert próbáló munka a nádaratás a Fertő-tavon
Egy soproni nyugdíjas belepillanthatott a nádaratók mindennapjaiba.
Olvasói sztorik