Ébred a természet, egyre enyhébbek és hosszabbak a nappalok, hazánk leggazdagabb kertjeiben, az arborétumokban és a botanikus kertekben sorra nyílnak a kora tavaszi virágok. Élénk színükkel és sok helyen tömeges virágzásukkal nem csak káprázatos látványt nyújtanak, de egyben hirdetik a tél elmúlását is, nagy számban csalogatva a látogatókat és már az első enyhébb napokon buzgólkodó beporzó rovarokat is.
A gyűjteményes kertek jelentősége a szabadidő eltöltésében, a tartalmas kikapcsolódásban, a testi-lelki egészség megőrzésében egyre inkább felértékelődik, amit leginkább a látogatások számának emelkedése mutat. 2024-ben a hazai gyűjteményes kertek látogatószáma meghaladta a 2,3 milliót, ezáltal igen széles körben teremtve lehetőséget az ismeretátadásnak és szemléletformálásnak, a fenntarthatósági üzenetek közvetítésének, az intézmények ezirányú küldetésének eredményesebb betöltéséhez.
Sokezer növényfajjal és változattal találkozhatunk az arborétumokban és botanikus kertekben, így évről-évre az év fajainak többségével is: az idei év fája, a hamarosan virágba boruló korai juhar 28, az év gyógynövénye, a méltán ismert ginkgo, vagy más néven páfrányfenyő 27 tagkertben látható, köztük több a koros, hatalmas példány. A kertek gazdagsága messze nem csak a növényfajok sokféleségében érzékelhető, élőviláguk gazdagságát mutatja az is, hogy az év rovara, a sávos szitakötő 10 gyűjteményes kertben is megfigyelhető. Az év vadvirága, a védett mocsári nöszőfű májusi virágzásában 3 kertben gyönyörködhetnek majd a látogatók, jelenlétük a bemutatáson túl felhívja a figyelmet a botanikus kerteknek a védett fajok megőrzésében betöltött kiemelkedő szerepére is.
Több mint 20 zöld, illetve kulturális jeles napon nyújtanak tematikus programokat: legtöbb helyszínen a Föld Napján (9), a Madarak és Fák Napján (17), a Kutatók Éjszakáján szintén (9) intézmény várja külön programokkal a látogatókat. Egyre több tagkert rendez nagy népszerűségnek örvendő egyedi tematikus eseményeket, mint pl. cseresznyevirágzás idején az ELTE Füvészkert, a Varga Márton Kertészeti Technikum és a SZTE Füvészkertje; levendula és rózsanyíláskor a Nagyerdei Kultúrpark, a MATE Gödöllői Botanikus Kert, a SZTE Füvészkert és a Pannonhalmi Apátság Arborétuma; őszi lombszíneződés idején a Varga Márton KT és a Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton szervez programokat. 2025-ben is lesz Szorgos Hangyák Hete a Szarvasi Arborétumban, amely az önkéntesség fontosságára is felhívja a figyelmet, Kertművészeti Napok Fehérvárcsurgón és Tobozszüret a Folly Arborétumban Badacsonyörsön. Több helyszínen szervezik a rendkívül népszerű Szentjánosbogár sétákat is, de kiállításokból, koncertekből, táborokból stb. is széles a kínálat. Mindezekről bővebben a Szövetség és az Intézmények honlapján lehet tájékozódni.
A MABOSZ-t 1992-ben alapították, közel 50 hazai tagintézményt tömörít, amelyek nem csupán természetvédelmi területek, de jelentős részük történeti kertként műemléki oltalmat is élvez. A tagkertek tudományos élőnövény gyűjteményeket tartanak fenn, több mint félezer védett honos növényfajt őriznek, stratégiai jelentőségű génbankok, oktatási – környezeti nevelési szerepük pótolhatatlan, ökoturisztikai szerepük pedig kiemelkedő. A tagintézmények éves összes látogatószáma megközelíti a 2,5 millió főt, a látogatók döntő része belföldi. (MTI)
