Virágzó vidékünk

Megváltozik a táj Dévaványa körül – és ez most jó hír

körös-maros nemzeti park/Szél Antal István
körös-maros nemzeti park/Szél Antal István
Új korszak kezdődik a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Negyedmilliárd forintos fejlesztési programot kezdett a Körös-Maros Nemzeti Park a Dévaványai-Ecsegi pusztákon – közölte az Agrárminisztérium.

A 251,7 millió forintos támogatást az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretéből nyerték el, a támogatási intenzitás 100 százalékos.

A KMNP területének jelentős része vizes élőhelynek számít, melyben a szikesek és a különböző folyó menti élőhelyek aránya a meghatározó. A fejlesztés legfontosabb célja ezen élőhelyek természetes állapotának megőrzése szempontjából – a legeltetés mellett – a természetes vízháztartási viszonyok megőrzése, helyreállítása.

A tervezett beruházás célterülete a KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták területegysége, a Kóré-zug területe, amely Natura 2000 terület is. A projekt fő elemei a Kóré-zug területén lévő csatornák, árkok betemetése, valamint egyes hozzájuk kapcsolódó töltések, műtárgyak elbontása, a gyepterületek vízháztartásának javítása.

A beavatkozás célja egy kiemelt jelentőségű élőhelytípus, az úgynevezett Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Natura 2000 élőhelytípus vízháztartási viszonyainak javítása, valamint a terület tájképi jellegének helyreállítása. A beavatkozások célja, hogy az egyes csapadékos években a vízborítottság időtartama és nagysága nőhessen.

A felszíni vizek természeteshez közelítő állapota, illetve az élőhelyek minőségének javítása kedvező feltételeket biztosít többek között a kisfészkű aszat és a vöröshasú unka számára, továbbá fészkelési feltételeket teremthet olyan Natura 2000 jelölő- és védett fajok számára, mint a gólyatöcs vagy a nagy goda.

A pályázat megvalósítását a nemzeti park tavaly decemberben elkezdte, a tervek szerint a munkálatok fizikai befejezése 2026 év végére várható.

A Körös-Maros Nemzeti Park Magyarország hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A nemzeti park területének döntő hányada Békés vármegyében és Csongrád-Csanád vármegye Tiszától keletre eső felén fekszik, összterülete mintegy 51 125 hektár.

Kapcsolódó
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik