Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia, délnyugatról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, északról pedig Szlovákia határolja. Székhelye a „Nyírség fővárosa”, az ország hetedik és a régió második legnépesebb települése, Nyíregyháza. Gyakran nevezik a területet régiesen Nyírország néven, melynek homokos talajú síkságát a szél formálta, jellegzetes buckás-dombos felszínné.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye természeti kincsei különlegesek és sokszínűek, mivel a megye a Tiszántúl szívében található, és gazdag természeti adottságokkal rendelkezik. Az erdők, tavak, folyók és védett területek mind hozzájárulnak a megye változatos ökológiai értékeihez.
Ha egy természetközeli, történelmi élményekkel teli utazást tervezel, ez a vármegye biztosan felejthetetlen élményeket tartogat számodra.
Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület
A 41 hektár kiterjedésű Mohos-tó a Nyírség egyik utolsó, nagy kiterjedésű úszó lápi szigetvilága, melyen ritka, ősi mocsári növények – tőzegpáfrány, moszatfajok – tenyésznek. Kitaibel Pál, a neves botanikus is kutatott a 18. század végén a Nyírség e részén, de a lápról az első beszámolót 1927-ben Kiss Lajos, a nyíregyházi Jósa András Múzeum egykori igazgatója készítette el, azonban a láp komolyabb feltárása Boros Ádám, majd Soó Rezső nevéhez fűződik.
Körülbelül 8000 évvel ezelőtt, az legutóbbi jégkorszak végén a szél az egykori folyómedrek vízzel feltöltött medencéjét homokdombokkal zárta körül. A kialakult homokdombokon megtelepedett tölgyerdők segítették a vidék hűvös, nyirkos mikroklímájának megőrzését.
A 18. században azonban a lápszéli homokdombokon húzódó tölgyerdőket kivágták, s a „lápteknő” egy részét a szél által hordott homok töltötte fel; helyén legelő alakult ki. Ezáltal a terület két külön résszé különült el: Kis- és Nagy-Mohosra; megszűnt az egybefüggő víztükör. A szárazabbá váló éghajlat nyomán drámai változások következtek be: a homok ismét megindult, s vele együtt az erdő tápanyagtartalma a tóba került. Ez gyors mocsarasodást, majd úszóláp-képződést okozott.
A környék vízrendezése, csatornázása miatt tovább csökkent a vízszint, ami az úszólápok megvastagodott szőnyegének „leülését” vonta maga után; stabil rekettyefüzesek alakultak ki.
Ma kút látja el vízzel a lápot, azért, hogy az eredeti állapot továbbra is fennálljon, s az időjárás változásai ne veszélyeztessék fennmaradását. Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület nagyon gazdag növény és állatvilággal büszkélkedhet.
Szabolcsi földvár
Szabolcs megyének északi sarkában, Rakamazon felül van, Tokajjal szemben, ez a kis, pár száz főnyi lakosságú falucska; maga a falu a földvár lejtőjén van megtelepülve.
Ezen a tájon nagy homokdombok vannak, s ezek egyikét használták fel még az avarok egy földgyűrűnek az építésére. Egy hosszabb földhányás, amelyhez háromszögben még két hasonló magasságú sáncot építettek kézzel rakott s igen magas, harminc-harmincöt méter magas partot. Annak idején a Tisza, mely ma is ott kanyarog a vár alatt, mocsarakkal vette körül, mint egy szigetet, s a vár csúcsáról messze terjedő gyönyörű panoráma nyílik, az Alföld egyik legszebb kilátása, a Hegyaljai hegyekre.
A vár udvara csaknem olyan mélység, mint a környező sík. Négy kapu vezetett be a várba, ma is felismerhetően. S még harminc évvel ezelőtt megtalálták a cölöpöket, amelyek hídoszlopai voltak a hajdani mocsár felett.
Az alföldi földvárak csaknem mind elenyésztek, s hogy ez ma is megvan, megbecsülhetetlenné teszi ezt a különös építményt.
Andrássy-kastély, Tiszadob
A tiszadobi Andrássy-kastély, a hazai historizáló építészet egyik legimpozánsabb alkotása, amely az idősebb gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján épült. A magyar reformkor meghatározó politikusa kezdte építtetni a Tisza partján álló kastélyt, ami 1890-ben, a gróf halálakor már készen állt. Az épület berendezése fiára, Ifj. Andrássy Gyulára maradt, aki a pazar belső mellé különleges parkot is álmodott a kastély köré. A régi időkből megmaradt falépcső, az ebédlő faborítása és a francia stílusú, a szájhagyomány szerint bukszus-labirintusként emlegetett látványos hímzéses parter kert teszi az ország egyik legszebb kastélyává a tiszadobit. A település természeti környezetét vízrajza határozza meg. Egyedülálló sokszínűséggel folyók és holtágak mentén ártéri és galéria erdők váltakoznak a környéken.
Az tiszadobi Andrássy-kastély bővebben itt írtunk.
Sóstói Múzeumfalu
A nyíregyházi sóstói erdő szélén felépített Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma, amely egy valódi falu kicsinyített másaként működik. Az alapítása (1970) és a megnyitása (1979) óta eltelt idő alatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye leglátogatottabb múzeumává vált. Kedveltségét az intézmény annak is köszönheti, hogy a múzeumfalu egy egységes keretbe, egy „múzeumi falu” szerkezetébe foglalva mutatja be e terület változatos, sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját. Az eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal és munkaeszközökkel berendezett lakóházak, gazdasági épületek egy XIX. század végi, XX. század eleji kis falu hangulatát varázsolják a látogatók elé.
A 7,5 hektáros területen közel száz népi objektum alkotja a néprajzi falu épületegyüttesét.
Túristvándi vízimalom
A túristvándi vízimalom a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Túristvándiban található, a Túr egyik ágán (Öreg-Túr). A műemlék, még működőképes vízimalom ma múzeumként funkcionál és egész évben látogatható.
A malmot már 1315-ben megemlítik a Kende féle levéltári anyagok – de elképzelhető, hogy már előbb is létezett –, azonban az egy korábbi építmény lehetett, a ma is működő verziót a Mária Terézia kori 1752-es írásos emlékekhez kötik, bár egyes feltételezések szerint korábban építették.
A korszerűsítésre 1927-ben került sor, ekkor az 1904-ben készült gépészeti berendezéseket helyezték el benne. Egyik hengerszéke a gabonaszemek töretéséért, a másik a darák és a dercék őrléséért felel.
A második világháború után igen súlyos károkat szenvedett el, használható vasait leszedegették, az összedőlés fenyegette. 1963-ban, majd 1977-ben zajlottak komolyabb munkálatok, tetőzetét visszaállították paláról az 1890 előtti zsindely tetőzetre.
Legutóbbi felújítására 1995 és 1998 között került sor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megbízásából.
A Túristvándi vízimalomról bővebben itt lehet olvasni.
Fehér-szik Természetvédelmi Terület
A 175 hektáros területen elterülő Fehér-sziket 1977-ben nyilvánították védetté. Kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A terület korlátozottan – a költésidőn kívül – látogatható.
A Fehér-szik egy lefolyástalan területű, homokos löszben kialakult korróziós völgyben helyezkedik el, minden oldalról alacsony dombokkal határolva. A területet folyó nem, csak csapadék és talajvíz táplálja, emiatt az időjárás függvényében szinte minden nyárvégén kiszárad. A tó vize tipikusan szikes, magas szódatartalommal.
A terület szikesedési folyamat a területen megemelkedett talajvíz miatt indult meg egykor. A szikesedést a víznek ez az állandó ingadozása tartja mozgásban, megakadályozva az élőhely „leegyszerűsödését”. A Fehér-szik talaja a felszíntől karbonátos, kérges réti szolonyec, nagy szódatartalommal. A tó kiszáradásainak időszakában a víz nélkül maradt felszínen kivirágzik a szóda. Ezt nevezik sziksónak. A helyi lakosság ezt a sziksót évszázadokon át összegyűjtötte, a 18. században partján még „szódagyárat” is létesítettek.
A természetvédelmei terület gazdag növény és állatvilággal büszkélkedhet.
A Fehér-szik Természetvédelmi Területről bővebben itt írtunk.
Tisza-tavi Ökocentrum, Poroszló
A Tisza-tavi Ökocentrum, ez a hazánkban egyedülálló bemutatóhely a Tisza és a Tisza-tó természeti kincseit, Magyarország második legnagyobb tavának csodálatos élővilágát tárja elénk. A 2012-ben elkészült felszálló madárra hasonlító központi épületben találjuk Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumát, de a környező parkban és a tóparton is megannyi izgalmas látnivaló várja a látogatókat.
A Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón a Tisza-tó egyik legnépszerűbb látványossága, ahol modern, interaktív eszközök segítségével fedezheted fel Magyarország egyik leggazdagabb élővilágát. A különleges, felszálló madarat formáló épület négy szinten kínál élményeket: kiállítások, 3D mozi, játszószoba és kilátó várja a látogatókat. Az ökocentrum legismertebb attrakciója Közép-Európa egyik legnagyobb édesvízi akváriumrendszere, amely valódi betekintést nyújt a Tisza-tó víz alatti világába.
Az ökocentrum kedvelt lakói közé tartoznak a játékos vidrák is, akik az akváriumtérben és a szabadidőpark kifutójában egyaránt megfigyelhetők. A 3D-s mozi különleges élményt kínál: egy rövid természetfilm segítségével évszakonként mutatja be a Tisza-tó változatos arcát.
A Tisza-tavi Ökocentrum ide kattintva lehet bővebben olvasni.
Beregi Múzeum, Vásárosnamény
A helytörténeti és néprajzi múzeum Vásárosnamény és környékének tárgyi emlékeit mutatja be a látogatók számára gyönyörű, igényes környezetben. A kulturális kikapcsolódásra vágyóknak, valamint a kastélyturizmus kedvelőinek is kihagyhatatlan látnivaló lehet a város központjában található műemléki védettségű, barokk stílusú Tomcsányi-kastély.
Az itt megtekinthető kiállítások és a hozzájuk tartozó színvonalas tárlatvezetés képet adnak a Tiszahát, a Bereg és Vásárosnamény múltjáról. A régészet, a történelem, a néprajz és az iparművészet tárgyi és írásos emlékein keresztül ismerhetjük itt meg Bereg kincseit.
A Beregi Múzeumot Csiszár Árpád alapította 1963-ban. A református lelkész volt a hely egyetlen dolgozója egészen 1975-ig, amikor is egy takarító-teremőr és Felhősné Csiszár Sarolta muzeológus csatlakozott hozzá. Később ő lett a múzeum vezetője is, a helyére pedig 2011-ben Varga János, muzeológus, etnográfus került.
A Beregi Múzeum tárgyi gyűjteménye több, mint 70 000 darabot számlál, melyek a járás teljes területéről lettek összegyűjtve. Ezek között találhatók régészeti és néprajzi jellegű tételek, textil, autentikus hímes tojás, valamint kerámia is.
Sóstó, Nyíregyháza
Nyíregyháza város és Sóstógyógyfürdő között helyezkedik el a Sóstói-erdő, amit az ott élők okkal neveznek a város tüdejének, ékességének. Szívesen keresik fel gyermekek, fiatalok és idősek, családok és csoportok, sétálók, futkározók és sportolók, akik számára erdei tornapálya, játszótér, esőbeállók, szalonnasütő helyek, sétányok épültek. Az erdőt külön is kedveltté teszi tavasszal a híresen intenzív akácillat, amely főként a vonatablakból kihajolva nyújt másutt ritkán megtapasztalható élményt. Bár Sóstó néven több városunkhoz is tartoznak területek az országban, a környékbeliek az erdőre, a tóra, a vadasparkra, a fürdő-komplexumra és az egyéb létesítményekre együttesen a rövid Sóstó megnevezést használják.
A Sóstógyógyfürdő legnagyobb látványosságai közé tartozik a két Sóstó. A magas nátrium és alkalikus sótartalomnak köszönhetően a tavak vize gyógyhatással rendelkezik, a déli tó pedig természetes fürdőhelyként szolgál. Az északi tó kiváló lehetőségeket biztosít vízibiciklizésre, hajókázásra és különféle vízi sportokra. A tavak körüli kellemes környezet remek lehetőséget ad egy kis sétálásra. A tó közepén található szigetre pedig a hídon keresztül juthat el.
Református templom, Tákos
Tákos a református templomáról vált nemzetközi szinten ismertté, amelyet úgy emlegetnek errefelé, hogy a mezítlábas Notre Dame. Hogy miért is kapta ezt a nevet, mindenki meg fogja érteni, ha belép ebbe a parányi kis 18. században épült templomba. A Felső-Tisza-vidéken rendkívül elterjedt volt a faépítkezés, mivel ez egy erdőkben gazdag régió volt egészen a 19. századig.
A tákosi templom sárból és fából készült paticsfala, malomkőre épült szószéke és Asztalos Lándor Ferenc asztalosmester kimagasló művészi színvonalon készült kazettás mennyezete és faragott padozata bámulatos összhangot teremt, amely ékes bizonyítéka a Felső-Tisza-vidékre jellemző fa építészet magas kvalitására.
A templom 1766-ban épült, amit az egyik kazettán is látható írás is emlékeztet, „ANNO 1766-BAN, DIE 30 JUNY”.
Úgy tartják, hogy „a nép emelte magának fából és sárból”, Mária Terézia idejében, aki megtagadta a követ és a téglát a református vallást gyakorlóktól. A tákosiak így is gyönyörű templomot építettek abból, ami bőven volt a beregi embernek, fa és sár.
Az idő vasfoga a templomot sem kímélte számos felújítás után a jelenlegi formáját 1986-ban érte el régi rajzok, képek alapján. A 2001-es árvíz a templomot is elérte. Azóta szépen felújítva várja a látogatókat.
Nyíregyházi Állatpark
A Nyíregyházi Állatpark a városközponttól 5 km-re, a sóstói üdülőövezetben található, ahol strandfürdő, falumúzeum és egy parkerdő nyújt kikapcsolódást az idelátogatóknak.
Az állatpark ebben a természetes, szinte háborítatlan környezetben kapott helyet egy tölgyerdő mélyén. A 36,5 -hektáros területen földrészek fogadják a látogatókat, hogy aki ide belép, végigjárhatja a Földet, megfigyelheti miként élnek a világ különböző vidékein az állatok.
A legek állatkertjének is nevezett Nyíregyházi Állatpark egy 35 hektáros tölgyerdőben található, ahol 600 faj 6000 egyede él természeteshez közeli kifutókban. Ahol csak lehet, a rácsok helyett csupán szárazárok vagy vizesárok választja el a vendégeket az állatoktól.
Ha ide betérünk, valóban úgy érezzük, hogy vadregényes tájakon kalandozunk. Az itt lakó, ritkaságszámba menő állatokat, mint a szumátrai tigrist, a komodói varánuszt vagy az indiai orrszarvút kontinensenkénti felosztásban tekinthetjük meg, így igazi Föld körüli kirándulást élhetünk át.
A Nyíregyházi Állatpark bővebben itt is írtunk.
Sorozatunkban már közel egy tucat megyét bemutattunk. Érdemes felfedezni cikkeink segítségével Pest, Baranya, Nógrád, Győr-Moson Sopron, Veszprém, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom és Csongrád-Csanád vármegyék szépségeit is.
