A Bükkalja számos természeti különlegességet rejt, a Szomolya melletti Vén-hegy oldalában levő kaptárkövek az egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb látnivalónak számítanak a térségben. A riolittufába vájt fülkék rendeltetéséről a mai napig nincs mindenki által elfogadott magyarázat, ezért a terület egyszerre számít földtani érdekességnek, kultúrtörténeti emléknek és kedvelt kirándulóhelynek. Nem véletlen, hogy a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra 2016-ban hungarikum címet kapott.
Egy vulkáni múlt öröksége
A Bükkalja térségét több millió évvel ezelőtt intenzív vulkáni tevékenység formálta. Az akkor keletkezett riolittufa máig meghatározza a táj arculatát. Ez a viszonylag puha kőzet az évezredek során könnyen alakíthatóvá vált: a természet a csapadék, a szél és a fagy által látványos kúpokat és sziklavonulatokat formált belőle, az ember pedig számos helyen tovább alakította a felszínét.
Ennek köszönhetően jöttek létre a kaptárkövek is, vagyis azok a sziklaalakzatok, amelyek oldalába különböző méretű és formájú fülkéket vájtak.
A Bükkalján összesen több tucat kaptárkő ismert, de a leggazdagabb lelőhely Szomolya mellett található.
Magyarország leggazdagabb kaptárkő-csoportja
Szomolya határában négy lelőhelyen összesen 13 kaptárkő található, bennük 132 faragott fülkével. Ezek közül 117 egyetlen helyszínen, a Vén-hegy délnyugati oldalán fekvő Kaptár-völgyben koncentrálódik.
A nyolc nagyobb sziklavonulatból és kőkúpból álló csoport hazánk leggazdagabb kaptárkő-együttese. A legismertebb a Királyszéke nevű sziklavonulat, amely önmagában 48 fülkét rejt. Egyes fülkék mérete meghaladja a 80-90 centiméteres magasságot, a legnagyobb ismert szomolyai fülke pedig 112 centiméter magas.
A sziklák tetején több helyen kör alakú mélyedések is láthatók, amelyek funkciója szintén tisztázatlan.
Mire szolgáltak a fülkék?
A kutatókat több mint egy évszázada foglalkoztatja, hogy kik készítették a fülkéket és milyen céllal.
A helyi hagyományok és a tudományos feltételezések sokféle magyarázatottal szolgálnak. Egyes elképzelések szerint urnákat vagy hamvakat helyezhettek el bennük, mások síremlékekhez, ősi kultikus szertartásokhoz vagy bálványtartó helyekhez kapcsolják őket.
Hosszú időn át népszerű volt az a feltételezés is, hogy a fülkék méhészeti célokat szolgáltak. Ebből ered maga a kaptárkő elnevezés is. A fülkék peremén ma is jól láthatók azok a keretszerű bevágások, amelyek arra utalnak, hogy egykor fedlap kerülhetett rájuk. A régészeti kutatások azonban eddig nem szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy valóban méheket tartottak bennük.
A szakemberek jelenleg sem tudnak biztos választ adni arra, hogy pontosan milyen szerepet töltöttek be ezek a faragott üregek.
A bányászat majdnem elpusztította
A kaptárkövek sorsa egy időben veszélybe került. Az 1950-es évek végén kőbányászat indult a területen, amely több sziklaalakzatban is komoly károkat okozott.
A természetvédők és kutatók tiltakozásának köszönhetően azonban sikerült megállítani a kitermelést. A szomolyai kaptárkövek 1960-ban országos védettséget kaptak, így megmenekültek a további pusztulástól.
2014-ben külön természetvédelmi rendelet született megóvásuk érdekében, 2016-ban pedig a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra hungarikum címet kapott.
A terület kezelését ma a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
Tanösvény vezet a sziklákhoz
A kaptárkövek ma könnyen megtekinthetők. A Szomolya központjából induló, piros háromszöggel jelzett tanösvény mintegy négy kilométer hosszú körtúraként járható be, és körülbelül két órás programot kínál. De autóval is megközelíthető a helyszín, ami így nagyjából fél óra alatt végignézhető.
Az útvonal bemutatja a terület földtani értékeit, a különleges sziklaalakzatokat és a hozzájuk kapcsolódó történeteket. A tanösvény mentén kiépített járdák, lépcsők és információs táblák segítik a tájékozódást.
A környék további látnivalókat is kínál: a közeli sziklába vájt pincesorok, a kőhodályok, valamint a Noszvaj felé vezető túraútvonalak jól kiegészíthetik a kirándulást.
Ritka növények és állatok élőhelye
A kaptárkövek környezete természetvédelmi szempontból is kiemelkedően értékes. A sziklákat körüli gyepek és erdőfoltok a Natura 2000 hálózat részét képezik.
A területen olyan ritka növényfajok fordulnak elő, mint a borzas árvalányhaj, a Janka-tarsóka vagy a piros kígyószisz. Az állatvilág is gazdag: a környéken több védett lepkefaj, gyíkfaj és ragadozó madár él, valamint különböző denevérfajok is megtalálhatók.
@linda.morvai Mik ezek a fura mélyedések a sziklákban? Szomolyai kaptárkövek #kaptárkő #szomolya #utazás #hungary #travel
Korábban írtunk már a híres szomolyai fekete cseresznyéről és a belőle készült cseresznyés hurkáról is.
