Úgy vélik, hogy a természet egy nagy közösség, amelynek minden része kölcsönösen függ egymástól. Éppen ezért nem csak vigyáznak a természetre, hanem örömmel és csodálattal szemlélik annak szépségeit. Erről tanúskodnak rajzaik, dalaik, legendáik és imádságaik. Náluk a vallás nem vált el élesen az élet többi megnyilvánulásától. Ők minden jót a Teremtő ajándékának tekintenek, amiért hálásnak kell lenni és meg kell becsülni. Az emberség oldalának segítségével gyűjtöttünk néhány útravalót.
Mindannyian belőled származunk és hozzád tartozunk, Föld Anyánk. Tőled kapjuk az élelmet és úgy vigyázol ránk, mint a saját anyánk. Úgy kell rajtad lépkednünk, mintha minden lépésünk egy imádság lenne.
- Sose ülj, mikor az idősek állnak. (Krí indián nemzet)
- Járj egy mérföldet a mokaszinomban…
- Állj fényben, mikor beszélni akarsz. (Varjú indián nemzet)
- Lopott étel sosem tesz jólakottá. (Omaha indián nemzet)
- Ha odafigyelsz a suttogásra, nem kell kiabálást hallanod.
Ha egyszer zűrzavar támad körülötted és semmit nem értesz, ülj le egy csendes sarokba, hunyd be a szemed, és keresd meg magadban a csillagokat.
- Evés előtt mindig legyen időd megköszönni az ételt. (Arapahó indián nemzet)
- Az igazság nem történik, hanem van. (Hopi indián nemzet)
- Kinek egyik lába egy kenuban van, másik egy csónakban, bele fog esni a folyóba. (Tuszkaróra indián nemzet)
- Minél többet adsz, annál több jó dolog történik veled. (Varjú indián nemzet)
- Nincs halál, csak világok változása. (Duvamis indián nemzet)
- Isten szavai nem olyanok, mint a tölgyfa levelei, melyek elszáradnak, és lehullanak a földre, hanem olyanok, mint a fény, mely örökké zölden áll. (Mohawk indián nemzet)
- Ne nyugaton, de keleten keresd a fény eljöttét. (Dakota indián nemzet)
- Minden, amit az Erő tesz, körben teszi. (Lakota indián nemzet)
Egyes felnőttek inkább gyermekekre hasonlítanak. Ők az igazi emberi lények. (Lakota indián nemzet)
- Mikor egy idős ember beszél, légy csöndben és figyelj. (Mohawk indián nemzet)
- Ahol az igazság jelen van, nincs szükség sok beszédre. (Arapahó indián nemzet)
- Ne járj mögöttem, nem vezethetlek. Ne járj előttem, nem követhetlek. Járj mellettem, hogy egyek lehessünk. (Jút indián nemzet)
- Mindannyiunknak szükségünk van alázatra. (Szók)
- Miért vennéd el tőlünk erőszakkal azt, amit szeretettel is megszerezhetnél? (Wahunsonacook)
- Két kutya él bennem. Az egyik hitvány és gonosz, a másik jó. A gonosz folyton a jó ellen harcol. Győzni az fog amelyiknek többet adok enni.
Ha mondod, elfelejtem. Ha mutatod, nem látom. Ragadj el, és megértem.
- Mindannyiunknak szükségünk van alázatra. (Szók)
- Ha többet adsz, többet kapsz. (Varjú)
- Messziről könnyű bátornak lenni. (Omaha)
- Nem tudod felkelteni azt az embert, aki csak tetteti, hogy alszik. (Navaho)
- Soha ne mondj le arról a lehetőségről, hogy befogod a szádat! (Cseroki)
- Az aki bűnt lát, és a kezét sem emeli, hogy megakadályozza, ugyanolyan vétkes, mint az elkövetők. (Omaha)
- Amikor megszülettél, te sírtál, és a többiek örültek. Éld úgy az életed, hogy amikor meghalsz, mindenki sírjon, de te örülhess! (Cseroki)
Egy este az öreg Cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta:
– Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak. Egyikük a Rossz, a düh, irígység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kissebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego… Másikuk a Jó, az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját:
– És melyik farkas győz?
Az öreg indián mosolyogva így válaszolt:
– Az, amelyiket eteted.
