Salgótarján, 2017. február 11.
Szalmacseppkövek az egykori fûtõerõmû hûtõtavához tartozó alagút falán Salgótarján Zagyvaróna településrészén 2017. február 11-én. Az alagutat a XX. század elején készítették az áradó Zagyva vizének elterelésére. Mára a használaton kívüli létesítmény glaukonitos homokkõ falán 10-12 cm-es cseppkövek alakultak ki.
MTI Fotó: Komka Péter
Virágzó vidékünk

Cseppkövek díszítik az egykori vízelvezető alagutat Salgótarjánban

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 02. 16. 16:29

Akár kalandtúrákra is alkalmas lehet a Nógrád megyében egyedülálló látványosság.
Korábban a témában:

Az első híradás 2013-ból való, amikor tíz-tizenkét centiméteres cseppköveket talált egy száz évnél fiatalabb alagútban, Salgótarján határában a Novohrad-Nógrád Geopark geológusa, Prakfalvi Péter. A szakember akkor az MTI-nek elmondta: az egykori salgótarjáni erőmű hűtővizének elvezetésére szolgált az a mintegy ötszáz méter hosszú alagút, amelyben a cseppkövesedést a nógrádi szénbányák szállítási vonalának alagútjait kutató Kriston Péterrel fedezte fel.

Salgótarján, 2017. február 11.
Prakfalvi Péter, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusa az egykori fûtõerõmû hûtõtavához tartozó alagút falát vizsgálja Salgótarján Zagyvaróna településrészén 2017. február 11-én. Az alagutat a XX. század elején készítették az áradó Zagyva vizének elterelésére. Mára a használaton kívüli létesítmény glaukonitos homokkõ falán 10-12 cm-es cseppkövek alakultak ki.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: MTI – Komka Péter

2017. február 11-én Prakfalvi Péter Komka Péterrel, az MTI fotóriporterével látogatott el az egykori fűtőerőmű hűtőtavához tartozó alagútba, ahol látványos felvételek készültek.

Salgótarján, 2017. február 11.
Szalmacseppkövek az egykori fûtõerõmû hûtõtavához tartozó alagút falán Salgótarján Zagyvaróna településrészén 2017. február 11-én. Az alagutat a XX. század elején készítették az áradó Zagyva vizének elterelésére. Mára a használaton kívüli létesítmény glaukonitos homokkõ falán 10-12 cm-es cseppkövek alakultak ki.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: MTI – Komka Péter

A tíz-tizenkét centiméteres, fölülről lefelé növekvő szalmacseppkövek és az alagútban több helyen látható cseppkőfüggönyök úgy keletkezhettek, hogy a beszivárgó, szén-diodxiddal dúsult víz a glaukonitos homokkőből kioldotta a kalcium-karbonát kötőanyagot, majd az alagútba érve az oldatból a széndioxid elpárolgott, intenzív lerakódás kezdődött meg. E lehet az oka a cseppkövek növekedési gyorsaságának is.

Salgótarján, 2017. február 11.
Az egykori fûtõerõmû hûtõtavához tartozó alagút bejárata Salgótarján Zagyvaróna településrészén 2017. február 11-én. Az alagutat a XX. század elején készítették az áradó Zagyva vizének elterelésére. Mára a használaton kívüli létesítmény glaukonitos homokkõ falán 10-12 cm-es cseppkövek alakultak ki.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: MTI – Komka Péter

A geológus szerint mivel a cseppkövek nem mészkőben, hanem homokkőben keletkeztek, a ritka, Nógrádban eddig egyedülálló képződmények a geoparkban kalandtúrák célpontjai is lehetnének. Megjegyezte ugyanakkor, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy eléggé biztonságos-e az alagút, amelynek 70-90 évvel ezelőtti építéséről kevés feljegyzés maradt fenn.

Címfotó: MTI – Komka Péter

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.