Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot, a kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett a területen, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsoltak. Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.
A 70 hektáros angolparkot Ferenc alakíttatta ki, melynek fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán, a hársak közé pedig amerikai szivarfát és balkáni vadgesztenyét ültettek.
A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet is létrehoztak, benne egy szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta rendszeresen felcsendülnek Beethoven melódiái.
De miért Beethoven?
A világhírű zeneszerző a XIX. század első évtizedében többször megfordult a kastély parkjában, s nem véletlenül. Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta ide, ezért barátsága jeléül több darabját – köztük az Appassionata-szonátát – a család tagjainak ajánlotta. A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. A kastélyparkban a szigeten állították fel Pásztor János Beethoven szobrát a zeneköltő halálának 100. évfordulóján.
Felvételeinken a Brunszvik-kastély és környezetének szeptember végi, őszi pompája tárul elénk. Képgalériánkban még több felvétel nézhető meg.
Fotók: Bódi Katalin
