A szitakötők igazán különleges lények, és nem csak áttetsző, lebegő szépségük teszi őket azzá. Körülbelül 300 millió évvel ezelőtt érkeztek a Földre, ők a bolygó első rovarfaja. Hosszú idejük volt rá, hogy tökéletesítsék a repülés, a vadászat és a megjelenésük művészetét, írja a Mother Nature Network.
1. A levegőben kapják el a zsákmányt
A szitakötők félelmetes vadászok, légi csapdákkal ejtik el repülés közben a zsákmányt, miközben bemérik pontosan az áldozatot, kiszámítják sebességét és röppályáját, és ahhoz igazítják saját repülésüket. Olyan ügyesen teszik mindezt, hogy 95% -ban sikeres a vadászatuk.
A New York Times cikke szerint egy kutatócsoport megállapította, hogy egy 16 idegből álló bonyolult hálórendszer szövi át a szitakötő agyát, és köti össze a mellkasában lévő motoros repülési idegpályával. A neuroncsomag segítségével a szitakötő képes nyomon követni a mozgó célt, kiszámítani annak röppályáját, valamint a sajátjáét, hogy elfoghassa a zsákmányt.
2. Hihetetlenül éles állcsontjaik vannak
Ezek az éles állcsontok megkönnyítik számukra a zsákmány felaprítását és elfogyasztását. Vadászat közben a szitakötők lábukkal elkapják a zsákmányt, majd éles állkapcsukkal szakítják le annak szárnyait, hogy az ne repülhessen el véletlenül sem a halálos kelepcéből.
3. Őrült módra képesek repülni
Az állatvilágban kevés olyan faj található, amelyek olyan rendkívüli repülésre képes, mint a szitakötő. Két pár szárnyuk van, és képesek a torhoz kapcsolódó izmaikkal egymástól függetlenül működtetni azokat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megváltoztassák az egyes szárnyak szögét, nagyon mozgékonyak legyenek a levegőben.
A szárnyak rendkívül bonyolult módon kapcsolódnak a torhoz, aminek következtében a szitakötők külön-külön is tudják mozgatni a szárnyaikat, így nemcsak a rovarokra általánosan jellemző repülési módra (azaz a hát- és a haslemezekhez tapadó izomkötegek összehúzódása és elernyedése révén a szárnyak egyidejű emelésére és süllyesztésére) is képesek, hanem olyan sokféle manőverre, amely szinte páratlan az élővilágban. Ilyen többek között az egy helyben lebegés vagy a hátrafelé repülés.
4. A teljes fejük egy nagy összetett szem van
A szitakötők összetett szeme háromszögrácsba rendeződött alapelemekből, ommatidiumokból áll, így közel 360 fokos látásuk van, csak egy vak pont közvetlenül mögöttük. Ez a rendkívüli látás az egyik oka annak, hogy képesek a rovarokat akár egy órán át is követni, elkerülve a levegőben történő bármilyen ütközéseket a raj többi egyedével vagy más rovarokkal.
5. Két évig a víz alatt élnek
A szitakötők tojásaikat vízbe rakják, és amikor a lárvák kikelnek, két évig a víz alatt élnek. Valójában néhány fajuk, földrajzi élőhelyének függvényében, akár hat évig is megmaradhat lárva állapotában.
6. Néhány szitakötő faj sós vízbe rakja le petéit
Nagyon-nagyon kevés rovar él az óceánokban, aminek az az oka, hogy az óceán vize sós, és a legtöbb rovar nem életképes benne. Néhány szitakötőfajnak azonban ez nem jelent problémát, mint például a tengerparti sárkánynak (Erythrodiplax berenicei), ez a szitakötőfaj ugyanis olyan vízbe rakja le petéit, amely még az óceán vizénél is sósabb.
7. „Szitakötő-szentélyek” világszerte
A szitakötőknek védelmet kell biztosítani az emberek által okozott veszélyekkel szemben, a szennyeződésektől kezdve az élőhelyük elvesztéséig. Szerencsére léteznek úgynevezett „szitakötő-szentélyek”, vagyis olyan rezervátumok, ahol biztonságban nevelkedhetnek és élhetnek ezek a csodálatos lények.
Az Egyesült Királyság 2009-ben építette fel az első ilyen helyet, a Dragonfly Center-t, de világszerte másutt is találhatók hasonlóak. A szitakötők rajongói az Egyesült Államok délnyugati részén is találnak egy ilyet, kizárólag ezeknek a színpompás rovaroknak fenntartva: az Új-Mexikóban lévő Albuquerque-ben van egy tó, kizárólag a szitakötőknek szentelve.
Kiemelt kép: Pixabay