A novembert a meteorológia őszutóként említi, míg a régi székely-magyar naptárban az enyészet havának nevezik. Régi időkben a disznótor hava elnevezést használták novemberre, az egyházi naptárakban pedig Szent András havaként említik.
Közel a tél, tudd meg, ember, kórót zörget a november
– tartja egy régi naptárvers. Tény, hogy november a téli időszak előhírnöke, az őszi hónapok közül a legködösebb, a legcsapadékosabb.
Szent András havában jeles ünnepek, névnapok követik sorban egymást. Advent előtt ez a hónap a néphagyományban a nagy lakomák, bálok és mulatságok időszaka.
November 1., Mindenszentek napja
Mindenszentek napja mindazon lelkek ünnepe, akikről nagy számuk miatt külön-külön nem emlékezik meg a kalendárium. A naphoz gazdasági hagyományok is fűződnek. Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat, másutt ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel.
Ha hull a hó ezen a napon, nem olvad el márciusig
– tartja egy mondás.
November 2., Halottak napja
A Halottak napját a feljegyzések szerint 998 óta tartják. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének is nevezik.
Ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő esztendőben
– mondták a régi időkben.
November 11., Márton napja
A néphagyományban ezt a napot tartották az emberek a télkezdetnek, mert rendszerint ekkor esett le az első hó. A megfigyelés szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.
Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barnán – azaz ha nem esik a hó – akkor kemény tél várható
– szól a legismertebb Márton napi időjóslás.
Ugyancsak Márton napi időjósló hiedelmek:
- Ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál.
- A mártonlúd mellye ha világos, hó lészen, ha fekete, eső.
- Ha tisztán ment le a nap, kemény tél, ha homályba szentült, lágy tél lészen.
A néphagyomány szerint Márton napon libát kell enni, mert aki nem teszi, az egész évben nélkülözni fog.
November 19., Erzsébet napja
Szent Erzsébet napja tél erejét szabja
– a mondás szerint.
Ha ezen a napon havazott, azt mondták eleink: Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját).
November 25., Katalin napja
Szent Katalint – akit kerékbe törtek – a kerékgyártók és a fuvarosok tartották védőszentjüknek, de patrónusa még a házasulni készülő leányoknak is. Mivel szépsége és okossága messze földön híres volt, így a tudósok és egyetemek védőszentje is Szent Katalin.
Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt. A közismert időjóslás szerint:
Ha Katalin kopog, a karácsony locsog.
Ha ekkor beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz, de ez érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor karácsonykor fagy lesz. Másik mondás szerint, ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.
November 30., András napja
András napja az adventi időszaknak, illetve az egyházi évnek a kezdete. Az év legjelentősebb házasságjósló és varázsló napjának Andrást tartották.
Jósoltak is jóformán mindenből: ólomból, gombócból, disznóröffenésből, még a zsúpfedélből először a kötőbe pottyanó magból is.
Az András-napi hó vetésnek nem jó
– tartja egy mondás.
Kiemelt kép: Pixabay