A Magyar Élelmiszerkönyv módosításán dolgozik az Agrárminisztérium. A változások a magyar sajtágazat eredményességét szolgálnák, és megkönnyítenék a tejtermelők és sajtkészítők munkáját, írja a veol.
Ráférne ugyanis a tudatos termelés a sajtgyártás ágazatára. Itthon trappistaként a legolcsóbb sajtokat árulják, pedig az eredeti recept szerint a trappista egy legalább két hónapig érlelt sajt, ami sem ízében, sem állagában nem hasonlít a boltok polcain sorakozó trappista-utánzatokra. A minőséget termelő kisüzemek pedig nem jutnak el minden emberhez.
A Tekeresvölgyi Családi Birtokon 2008 óta foglalkoznak sajtkészítéssel, 45 magyar tarka tehén tejét dolgozzák fel. Kínálatukban a friss tejtermékek mellett érlelt sajtok szerepelnek.
Nagyon kell a fogyasztók nevelése. Amikor mi először megjelentünk a piacon a sajtjainkkal, a vásárlók nem is tudták értelmezni az érleltebb sajtokat. Mi mutattuk meg ezeket a fogyasztóinknak, mert általában csak néhány sajtot ismertek. Jellemzően a bolti trappistát ismerték, a kicsit érdeklődőbbek az érlelt sajtokat a parmezánhoz hasonlították. Mostanra ez szerencsére teljesen átalakult, ahogy mi fejlődtünk, úgy lettek egyre nyitottabbak az emberek, már keresik a karakteresebb ízeket.
– mondta a portálnak Kovács Zsófia sajtkészítő őstermelő.
A tejfeldolgozásnál a tej két fontos tulajdonsága a zsírtartalom és a fehérjetartalom. Átlagosan elmondható, hogy 10 liter tejből készülhet 1 kilogramm friss sajt.
Ha érlelt termékről van szó, az az érlelés alatt még veszít a súlyából. A tej zsírtartalma adja a sajt vázát, a krémességét, a zsírsavak adják az összetettebb ízeket, ami a hosszan érlelt sajtoknál különösen fontos
– tette hozzá az őstermelő, aki azt is kiemelte, 1 kilogramm friss sajt önköltsége 3000 forint körül van, egy-kétezer forintért lehetetlen sajtot készíteni.
Kiemelt kép: Pixabay.com
