Virágzó vidékünk

Igazi magashegységgé változik télen a Bükk

50-es évekbeli csodálatos filmrészlet is megmutatja a Bükk hatalmát.

Bár majdnem 100 éve nincsenek már magashegységek Magyarországon, vannak helyek, ahol valóban a Kárpátokban, igazi hegyvidéken érzi magát az ember. Mindenek előtt ilyen a Bükk, különösen a téli Bükk, amelynek elzárt fennsíkján bizony ott lehet rekedni akár napokra is egy-egy keményebb téli időszakban.

Hazánk e még majdnem érintetlen, fenséges vidékét télen kevés ember járja, márcsak azért is, mert a gyalogos és autóutak egy része járhatatlan, még márciusban is.

Nem egyszer fordult elő velünk itt a tavasz első hónapjának derekán, hogy térdig érő, szűz hóban kerestük az utat – még a március 15-i hetet követően is. Éppen ez adja teljesen egyedi varázsát: a Bükk, hazánk amúgy is talán legvadregényesebb hegysége hónapokra a csend birodalmává változik.

Matuzsálemi korú madarakat azonosítottak a Bükkben
Fantasztikus belegondolni, hogy ezek a gyönyörű szalakóták hányszor járták már meg Afrikát.

Télen, magashegységi körülmények között jártuk be Ómassáról a sziklás Farkasnyak-völgyet, anélkül, hogy egyetlen lélekkel is találkoztunk volna:

A téli Bükk egyik legnagyobb vonzerejét a kilátás adja. Míg az év többi szakában is időnként hihetetlen panoráma nyílik a fennsík peremén fekvő kövekről (Tar-kő, Három-kő, Látó-kövek) a Mátrára, illetve a Tátrára, télen az időjárás a völgyekbe kényszerítik a párás légtömegeket, fölöttük pedig kristálytisztán láthatjuk a közelebbi és távolabbi ezer, kétezer, kétezer ötszáz méteres csúcsokat.

Nádból készül a szívószál a környezetbarát bükki koktélokhoz
Az ifjú mixer, akit Tom Cruise filmje ihletett, az erdőket járva újít.

Téli pompájában is mesés Lillafüred híres kastélya és a Hámori-tó:

Fotó: Arday-Wittmann Zsófia

Az pedig a világ egyik legnagyobb sportélménye, ha a befagyott Hámori-tavon korcsolyázhat vagy jégkorongozhat az ember. Ha az ember eleget jár a Bükkbe, ez is megadatik neki.

Fotó: Arday Attila

A téli Bükknek nincsen párja, és ha az ember tiszteli, számtalan szépségét mutatja meg. A hegység hatalmas erejéről szól az alábbi fantasztikus filmrészlet is, amelyre már a cikk írása közben leltünk. A Simon Menyhért születése című ötvenes évekbeli alkotás nemcsak a Bükkben játszódik, de ott is forgatták.

A hó borította természetben óriási küzdelmet folytat erdész, favágó, vasutas, ló, ember és állat, hogy a kis Simon Menyhért biztonságosan megszülethessék. (…) Sok dolog ma is ismerős lehet: a Bánkúti, Csipkéskúti, Hármaskúti forgatási helyszínek, a ménes, a Nagy-Mező, az erdészházak. Sok dolog viszont végleg eltűnt: pl. a sikló, a fennsíki kisvasút, és azok a hatalmas telek is, melyek méteres hóval jártak. Az ember csak bámul a félelmetesen szép téli tájak láttán. Az emberek is megváltoztak…

– olvasható a filmrészlethez írt szövegben. Hát akkor ámuljunk és bámuljunk:

Mint egy svájci falu, úgy fest a behavazott Bükkszentkereszt
A helyiek hozzászokhattak már, hogy télen gyakran embermagasságú hóból kell kiásni magukat.

Kiemelt képünkön Bükkszentkereszt, hazánk egyik legmagasabban fekvő faluja – Fotó: Arday Attila

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik