A farsangi időszakot a húsvétot megelőző 40 napos böjt zárja. Húshagyókedd, ahogy nevében is jelzi, a húsos ételek fogyasztásának utolsó napja, az ezt követő hamvazószerda pedig a nagyböjt kezdete, amely húsvét vasárnapig tart. Mivel húsvét mozgó ünnepünk, ezért minden évben más időpontban kezdődik a böjti időszak is. Idén február 25-e a húshagyó kedd.
A népi hagyományban az utolsó három nap, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. Ezt a farsangzáró három napot humorosan farsang farkának is nevezik, és a régi időkben vidám mulatozással ültek meg. A mulatság farsangvasárnap kezdődött, s csak húshagyókedden ért véget. Éjfélkor még a harangok is megszólaltak, hogy jelezzék a negyvennapos böjt kezdetét.
A negyven nap húsvét előtt valójában negyvenhat
A nagyböjt azért pontosan negyven nap, mert a Bibliában a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.
Ha azonban megnézzük a naptárunkban a hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó időszakot, akkor bizony nem 40, hanem 46 napot számolhatunk. Ez pedig azért van így, mert a keresztény hagyományban a vasárnapok nem számítanak böjti napnak.
Érdekesség az is, hogy e hagyományban hogyan lett egyre megengedőbb a böjti fegyelem. A keresztény világban a IV. századra általánossá a negyvennapos böjt és egészen a XI. századig igen szigorú szabályok kísérték. Ezekben az időkben késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Ma már sokkal enyhébb böjtöt ír elő az egyház. Hamvazószerdára és nagypéntekre rendel el szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén kérik arra a 14 évnél idősebbeket, hogy ne fogyasszanak húst.
A szakrális világban a böjt azonban nemcsak a testi lemondásokat jelentette és jelenti, hanem lelki gyakorlatot is. Ilyenkor a rossz gondolatoktól is tartózkodást mutattak: kevesebb ártó gondolat, pletyka, füllentés, szitokszó stb. De a negyvennapos böjt a vallásos emberek számára az az időszak, mikor az elcsendesedés, tisztulás folyamataiban közelednek Isten felé is.
Heti böjti menü a néphagyományban
A nagyböjtöt még 20. század elején az alföldi paraszti hagyományban az úgynevezett fehéreledellel, tejjel, túróval, vajjal, sajttal és tojással tartották. Zsír helyett tejjel, olajjal és vajjal főztek.
Egy 1980 táján végzett néprajzi gyűjtésben a következő böjti menüt találták. Hétfő: lebbencsleves, tojásbodag (kelesztetlen lepénykenyér), kedd: krumplileves, szerda: korpacibere leves és tojásbodag, csütörtök: laposborsó, péntek: savóleves tojásbodag, szombat: krumplistarhonya, vasárnap: mákos guba vagy mézes csík. De az étrend része lehetett tojásos galuska, krumpli tojással, ahol a halat olcsón be lehetett szerezni, ott halételeket, halászlét is főztek.
Jó időben a szabadban raktak tüzet, és a nagy tarhonyarostában pattogtattak. Ilyenkor egyik helyen csak pattogatott kukoricát eszegettek, csíramálét kanalazgattak, másik helyen babot főztek tejjel. A reformátusoknál az egyetlen böjtös nap volt az évben. Ilyenkor leggyakrabban csíramálét, aszalt gyümölcsöt nyersen, ciberének megfőzve, hallevest (hagymával, krumplival, törtpaprikával) és főtt tojást ettek.
A mai modern korunkban a böjt már régen túllépett a népi és a vallásos hagyományokon is. Az egészséges táplálkozás, a különböző fitneszmozgalmak és az ezekhez rímelő étrendek alapvető eleme a böjtölés. A dietetikusok azonban mindig felhívják a figyelmet arra, hogy nagyon kell figyelnünk a kimaradó tápanyagok pótlására. Hal, tojás és tejtermékek fogyasztásával nagyrészt pótolhatók az ásványi anyagok, aminosavak, de a vasbevitel alacsony lesz a vörös húsok hiánya miatt.
A folyadékok bevitelét pedig inkább növelni kell a böjti időszakban. Betegeknek, a gyerekeknek, a kismamáknak egyáltalán nem javasolt a böjt, de a radikális diéták, divatos fogyókúrák még az egészséges emberek számára is veszélyesek lehetnek.
Kiemelt fotó: Pixabay
