Virágzó vidékünk

Ott tűnt fel egy vidra, ahol a legkevésbé számítottak rá

A vidra (Lutra lutra) Magyarországon szinte minden olyan vízfelület környékén megfigyelhető, ahol számára megfelelő táplálék (döntően hal), illetve ideális búvó- és szaporodóhely is rendelkezésre áll. E kritériumoknak legjobban a halastavak, halastó-rendszerek felelnek meg, így természetes, hogy ezek jelentik a faj legjelentősebb élőhelyeit. Nem véletlen tehát, hogy a zárt, nagyobb kiterjedésű erdőségekben, mint amilyen a Mecsek is, nagyon ritkán lehet vidrával találkozni, írja Facebook-oldalán a Duna-Dráva Nemzeti Park.

A közelmúltban mégis ez történt, aminek magyarázata az lehet, hogy míg a vidraállomány egyik harmada télen is territóriumot tart (a kifejlett hímek és nőstények), a második, még fiatal harmad pedig az anyjával marad, addig a harmadik, szintén fiatal, de már önálló zsákmányszerzésre képes része az állománynak kóborol.

A faj megismerésére irányuló kutatásokból tudható, hogy a patakok, csatornák kiemelt szerepet töltenek be a vidrák vándorlásában. Nagy valószínűséggel ilyen, kisebb vízfolyásokat követve juthatott el egy fiatal példány a Mecsek egy belső területén található, zárt erdőállomány övezte bányatavához

– áll a bejegyzésben.

Kapcsolódó
Így szundít vízen lebegő anyja hasán az egynapos vidra
Egy kaliforniai fényképésznek köszönhetjük a nem mindennapi felvételeket.

A poszt szerint Keresztúri Ferenc, Szépséges sebhelyeink című, a hegység felhagyott bányatavait bemutató természetfilmjéből kiválóan megismerhetőek ezek a mesterséges, az ember tevékenysége nyomán kialakult élőhelyek.

Mivel partjaik nagy részét szinte semmilyen növényzet nem övezi, hiába nyújtanak a betelepített, betelepült, főként nem őshonos halállományukkal (naphal, törpeharcsa, kínai razbóra, ezüstkárász stb.) megfelelő táplálékbázist a vidrák számára, tartós megtelepedésre nem alkalmasak.

Ezen okból is, e kóborló, fiatal példány csak pár napig tartózkodott a bányatavon, azonban belefeledkező lubickolásával, zsákmányával, valószínűleg egy törpeharcsával folytatott játszadozásával nagy élményt jelentett a megfigyelése során

– tették hozzá.

Mint írják, kis szerencsével, elsősorban minél kevesebb közút keresztezésével bizonyára célba fog érni kóborlása, és egy ideális élőhelyen, egy vidracsalád tagjaként töltheti majd be a hazai vizek csúcsragadozójának szerepét.

A vidra hazánkban fokozottan védett, Natura 2000-es jelölő faj, az európai, vadon élő élővilág és természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény címerállata.

Kapcsolódó
Petesmalmi Vidrapark - A béke szigete, ahol az árva vidra otthonra lel
Tisztelni kell minden élőt, mert tükör az életünk, és egyszer visszakapjuk amit adtunk.
Olvasói sztorik