Míg a meteorológiai ősz a szeptember 1-től november 30-ig tartó naptári periódust jelenti, a csillagászati ősz kezdete a napéjegyenlőségekhez köthető.
Idén az őszi napéjegyenlőség szeptember 22-ikén 21 óra 20 percre esik, ekkor kezdődik a csillagászati ősz, ami annyit jelent, hogy rövidülnek a nappalok és tovább lesz sötét, azaz: reggelente később világosodik, délután pedig korábban sötétedik.
Az őszi napéjegyenlőség az az időpont, amikor a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett, mint alatta, így a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A szó jelentésével ellentétben azonban ilyenkor sincs teljes egyenlőség a nappal és az éjszaka időtartama között. A két napszak néhány perccel ilyenkor is hosszabb-rövidebb a másiknál, mégis ezen a két napon közelíti meg egymást legjobban a nappal és az éjszaka hosszának időtartama.
Az őszi napéjegyenlőség régen a világ több részén ünnepnap volt. Ez a nap egybeesett a szüret és a betakarítás idejével, az emberek e nap estéjén nagy mulatságokat, bőséges vacsorákat rendeztek, tüzet gyújtottak, énekeltek és táncoltak, továbbá sok helyen szentmisét vagy rituálékat is tartottak.
Mindezeket azért tették, hogy hálát adjanak a termésért, a jószágok és saját maguk egészségéért, illetve a nyári munkák sikeres elvégzéséért. Sok helyütt úgy vélték, ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés.
Míg az északi féltekén őszi napéjegyenlőség, a déli féltekén ugyanekkor tavaszi napéjegyenlőség van, tehát ott a csillagászati tavasz kezdődik el.
Kányádi Sándor: Jön az ősz
Jön immár az ismerős
Szél lábú deres ősz.
Sepreget, kotorász,
Meg-megáll, lombot ráz.
Lombot ráz, diót ver,
Krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
S harapja, kurtítja a hosszú napokat.
