Már nem bioszféra-rezervátum a Kárpátok ékköve

A Déli Kárpátok láncához tartozó Retyezát-hegységben Alexandru Borza botanikus 1935-ben hozta létre a Retyezát Nemzeti Parkot. 1979-ben a nemzeti park bioszféra-rezervátum címet kapott az UNESCO Ember és bioszféra programja keretében, ezt vonta vissza most a nemzetközi szervezet, írta a foter.ro.

Kapcsolódó

Bioszféra rezervátum a mi füves pusztánk – Ezért szeretünk, Hortobágy

A Hortobágy hazánk első nemzeti parkja, hungarikum és a Világörökség része is.

A lap cikke szerint szerint 2022. augusztus 25-én megjelent egy bejegyzés a nemzeti park Facebook-oldalán, miszerint az UNESCO illetékes bizottsága felfüggesztette a bioszféra-rezervátum státuszt.

Retyezát-hegység

A Retyezát-hegység a Déli-Kárpátok legvadabb magashegysége, a Kárpátok ékkövének is nevezik. A Hátszegi-medence fölé majd 2000 méterrel tornyosuló Retyezát Erdély egyik déli határhegysége.

A Kárpátok magashegységeinek összes jellemző vonását magában hordozza, így a hasonszőrűek között a “Kárpátok játszóterének” is szokás nevezni.

Vannak ott bükkös fennsíkok, végtelen fenyvesek, vízesésekkel tarkított szurdokvölgyek, cirbolyafenyőktől foltos hegyoldalak, tükörtiszta tengerszemek, felhőkarcoló kopár sziklacsúcsok.

A Magas-Tátrát követően a Kárpátokban itt található a legtöbb tengerszem (58 állandó, és 40 időszakos tó), amelyek közül a Bukura-tó a Déli-Kárpátok legnagyobb kiterjedésű glaciális tava.

Az alpi jellegű “Magas-Retyezát” két csúcsa is 2500 méter magasság fölé nyúlik.

A leminősítés mögött egyebek mellett az áll, hogy a román illetékesek 1979-óta csak egyetlen kivonatos jelentést küldtek még 2010-ben. Az UNESCO felszólította a hatóságokat, hogy 2020-ig pótolják a hiányt, ám ez elmaradt, így a szervezet elvette a rangos címet a Retyezát-hegységtől.