Hatvanhét ország és az Európai Unió írta alá csütörtökig a nemzetközi vizek élővilágának védelméről szóló ENSZ-egyezményt, amely a remények szerint 2025-ben lép életbe az emberiség számára létfontosságú tengeri ökoszisztémák megóvása érdekében – közölte az ENSZ.
A nemzetközi vizek biológiai sokféleségének megőrzését célzó egyezmény végleges szövege márciusban készült el, és az ENSZ júniusban fogadta el hivatalosan. Az egyezménynek kulcsfontosságú szerepet szánnak a Föld szárazföldi és tengeri területe 30 százalékának 2030-ig történő megvédelmezésében (“30-30”).
A nemzetközi vizek ott kezdődnek, ahol véget ér az egyes államok exkluzív gazdasági övezete, legfeljebb 200 tengeri mérföldre (370 kilométerre) a partoktól, amelyekre egyetlen országnak sincs joghatósága. Bár ez a terület a Föld felszínének közel a felét és az óceánokénak több mint a 60 százalékát teszi ki, sokáig figyelmen kívül hagyták a környezetvédelemért folyó harcban.
Az egyezmény életbe lépéséhez arra is szükség van, hogy az aláíró országok parlamentje ratifikálja az okmányt. Az egyezmény a 60. ratifikálás után 120 nappal lép életbe.
Hihetetlen, hogy itt vagyok, és ennyi reményt és eltökéltséget látok, hogy megváltoztassuk az óceánnal kapcsolatos elképzeléseinket, hogy a mindenki által használt nagy szemetesből egy olyan hellyé változtassuk, amelyet védelmezünk és tisztelünk
– mondta az AFP francia hírügynökségnek Sigourney Weaver amerikai színésznő az első aláíró országok találkozójának a szünetében, a megbeszélést az ENSZ-közgyűlés most zajló csúcsszintű ülésszakához kapcsolódva tartottak.
A nemzetközi vizekről szóló egyezmény aláírásával megóvhatjuk az óceánt az emberek kiváltotta nyomástól, és közelebb kerülhetünk ahhoz a célunkhoz, hogy 2030-ig legalább a bolygónk 30 százalékát megvédelmezzük
– jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Unió környezetvédelmi biztos, aki “óceáni alkotmánynak” nevezte a megállapodást.
A Természetvédelmi Világszövetség becslései szerint 500 millió dollárra (181 milliárd forint) lesz szükség az egyezmény beindításához, a speciális célok megvalósítása és a szükséges feltételrendszer megteremtése további 100 millió dollárba fog kerülni évente.
A túlhalászás és az emelkedő hőmérsékletek miatt nőttek az óceáni környezetet fenyegető veszélyek, és új fenyegetések is megjelenhetnek a tengerfenéki bányászatok és az ócean szén-dioxid-elnyelő képességének fokozása érdekében bevetett geomérnökségi technológiák következtében.
Környezetvédő szervezetek szerint legkésőbb 2025-re teljes egészében életbe kell léptetni ahhoz, hogy a “30-30” védelmet el tudják érni. (MTI)
