A 0,4-0,5 milliméteres, rendkívül szapora pókszabásúak kolóniákban élnek, többnyire a levelek alsó oldalán, táplálkozásuk során átszúrják a levélszövetet és szívogatják a növényi folyadékokat. Emiatt világos pöttyök, foltok jelennek meg a leveleken, melyek végül pedig megsárgulnak, kiszáradnak és leesnek.
Kis méretük miatt nehéz észrevenni őket, de a tevékenységük miatt a levelek alatt és a szárak mentén kialakuló pókhálószerű hálók árulkodóak lehetnek. Az atkák színe a pirostól, zöldtől, sárgától, narancstól egészen a barnáig terjedhet. Tavasszal, a melegebb időszakokban jelennek meg. A nőstények néhány hét alatt, folyamatosan akár 300 tojást is termelhetnek. Ideális körülmények között a tojásból a felnőtté válás ideje akár 5 nap alatt is bekövetkezhet. Évente több átfedő generáció van.
A tápnövények között van a szamóca, a sárgadinnye, a bab, a paradicsom, a padlizsán, a díszvirágok, a fák és a legtöbb szobanövény is.
Így szabadulhatunk meg a takácsaktáktól
Érdemes rendszeresen, 3-5 naponta ellenőrizni a növényeinket. Ha atkát találunk, akkor a növényt el kell szigetelni a többitől, hogy ne tudjanak átterjedni az atkák és kezelni kell. Ha nagy a fertőzés, akkor végleg távolítsuk el a növényt, de ne rakjuk a komposztra – írja az Agárszektor.
Az atkák gyorsan ellenállnak a kémiai peszticideknek, ezért természetes, bio módszerekkel érdemes felvenni a harcot ellenük.
A vízhiány érzékenyebbé teszi növényeinket az atkák fertőzésére, ezért ügyeljünk a megfelelő öntözésre.
A fertőzött részeket metsszük le, jóval az atkák miatt megjelenő hálón túl és dobjuk ki.
Az atkák természetes ellenségei a katicabogarak, a fátyolkák és a ragadozó atkák.
Rovarölő szappanok vagy botanikai rovarölő szerek is használhatók az erősen fertőzött területeken.
A gyümölcsfákon a szezon eleji vagy a késő őszi olajos lemosás segíthet. Ügyeljünk arra, hogy minden növényi részt permetezzünk, beleértve a levelek alsó részét is.
