A Somogy vármegyei Libickozmán egy régi parasztházat hozott rendbe nyaralónak egy budapesti házaspár, és mivel a kertbe is szerették volna elvezetni a vizet, a férj gondolt egyet és úgynevezett KPE idomokkal maga esett neki a munkának, minden előzetes képzettség nélkül. Elmesélte nekünk, hogy is kell ezt csinálni, hátha más amatőr, kezdő kerttulajdonos is kedvet kap hozzá.
A három gyerek már kirepült, így feleségemmel több időnk maradt és régi álmunkat váltottuk valóra azzal, hogy ezt a takaros kis portát megvásároltuk egy felújított parasztházzal és melléképülettel. Nagy szükségünk lett volna a kertbe is egy kerti csapra a telek közepén, ezért a nejemmel elvezettük a vizet, a kert közepére. Itt szereltem először ezzel a KPE rendszerrel vízcsövet, persze több videót megnézve, hogy a szakik hogyan is csinálják. Mint laikus, egész egyszerűen lehet boldogulni, szerelni vele
– mesélte a férj, Csáka Attila.
Nézze meg a galériában az építés folyamatát:
Nagyon csúnya volt ez a földből kiálló cső, meg nem is volt kényelmes vizet venni róla, mindig “nyeklett-nyaklott”. Már régen szerettünk volna egy kerti kutat, kerti csapot, de évekig nem lett semmi belőle. Most néhány hete döntöttem el, hogy nekilátok
– folytatta a történetet Attila, aki a beszerzésről elmondta, hogy bontott téglákat szeretett volna venni, ugyanis az új téglákat nagyon drágának találta.
Nem messze a falunktól, egy kedves házaspár hirdetett is, több éve álló, de fel nem használt kémény téglákat, amiből 100 darabot vettünk. Ha már úton voltunk, akkor megvettük a 2 zsák betont (25 kg) és a 2 zsák (25 kg) falazó habarcsot és a szerelvényboltban a KPE idomokat és a csapokat. Ezek az anyagok mindennel együtt nagyjából 23 ezer forintba kerültek.
Attila kimodellezte a téglákkal a kút méretét, majd készített zsalut az alap betonozásához és még kulé kavics is kellett a betonba, mert fogyott az anyag, épp elég lett.
Nem vagyok kőműves, nem értek hozzá, de sok videót néztem, hogyan csinálják a szakik, a betonozást, meg a falazást. Azt láttam, hogy vízszintbe meg függőbe kell falazni a téglákat, de már az első sor téglák lerakásánál hibáztam, elfelejtettem az oldalait egymáshoz habarcsozni, de végül is sikerült javítanom, még épp időben
– így Attila, aki elmondta, hogy nagyon forrón sütött a nap, így a falazó habarcs elég hamar kiszáradt, nem kötötte a téglákat össze kellően. Éppen ezért egy napernyőt húzott fel, ami alatt már jobban ment a munka, meg – ahogy fogalmazott – a sör sem melegedett az árnyékban annyira.
Hogy egyforma legyen a fugák mérete, két vasat tettem a téglák széleihez “szamárvezetőként” és azok közé kentem a habarcsot. Hétfőn kezdtem el a munkát, és a betonozástól a befejezésig péntekre lettem készen.
Attila öt nap alatt elkészült a kúttal és hogy a téglák ne legyenek olyan kopottak még avas szalonnabőrrel is átkente, igaz, hogy reggelre a sok hangyától fekete lett a kút…
Egy szakembernek semmiség ez az egész, de nekem egy kétbalkezes kis embernek, akinek a kőműves kanál sem áll jól a kezében, és azt is csak látásból ismerem, nagy dolognak számít, hogy meg tudtam csinálni. A kútról készült képeket feltettem a közösségi média egy barkács csoportjába, ahol nagyon sok ember nyilvánította ki a tetszését, amit hálásan köszönök ezúttal is. Többen írtak kommentben a lehetséges hibákról, amit nagyon köszönök és próbálok orvosolni, kijavítani
– így Attila, aki kiemelte, hogy egyre nehezebb szakembert találni, főleg egy ilyen kisebb munkához, ezért mindenkit arra biztat, hogy bátran vágjanak bele az ilyen kisebb építkezésekbe, barkácsolásokba, mert nagyon sok mindennek utána lehet nézni, akár képeket, vagy videókat találni az interneten, ami alapján egy kis gyakorlattal nagyon szép, jó és hasznos dolgokat lehet alkotni.
