Életmód

Évszázados parasztházat támasztott fel poraiból a kunsági postás

Csomor József
Csomor József
A majsai kézbesítő kicsinosított vidéki portájának sokan csodájára járnak.

Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza között nagyjából félúton, a homokvidéken fekszik Jászszentlászló, melynek lokálpatrióta lakója mesés gyűjteményt őriz. Csomor József Kiskunmajsán kézbesítő, és amikor szögre akasztja a postás táskát, otthon újabb munkálatokba veti bele magát, egy százhúsz esztendős porta felújításán tüsténkedik. Józsefnek ez nem munka, inkább a szabadidő hasznos eltöltése.

A lelkes fiatalember családja tizennégy éve megvásárolt egy romos állapotban lévő ingatlant, majd a csapat nekidurálta magát, és megtanult néhány hagyományos építőipari szakmát, többek között a vályogvetés fortélyait. József szülei segítségével az évek alatt töviről hegyire felújította a patinás parasztházat.

Csomor József

A muskátlis portán a postás régi tárgyakat gyűjt, százéves sublót, festett bútorok, beszédes konyhai relikviák mellett faragott tükörkeret és egy ritkaságszámba menő fürdőszoba fogadja a kíváncsi tekinteteket. Józsefnek nagy tervei vannak a kicsinosított parasztházzal.

Bontás helyett helyreállítás

A kiskunmajsai postás gyermekkora óta a régiségek szerelmese. Szereti meghallgatni az idős emberek visszaemlékezéseit, memoárokat olvasni, melyek egy letűnt kor mindennapi és küzdelmes életébe adnak bepillantást.

KVT Média

Csomor József a szó klasszikus értelmében lokálpatrióta, a kézbesítő Jászszentlászló történetének kutatója és ismerője. A gyűjtő családjával 2009-ben vásárolta meg az akkor már romos, teljesen kifosztott, bontásra ítélt ingatlant.

Azért döntöttem az ingatlan korhű felújítása mellett, mert gyermekkorom óta nagy csodálója vagyok a népi építészetnek, illetve a régi kor emberének fantasztikus tudásának. Mindenféle gépek nélkül, két kezükkel, kitartó munkájuknak köszönhetően szebbnél szebb épületeket, használati tárgyakat, viseleteket készítettek

– magyarázta Csomor József.

Csomor József

Építészeti ritkaság

Az épület a kunsági faluban teljesen egyedi, magán viseli a huszadik század első felének építészeti stílusjegyeit. A hasonló épületeket az évek folyamán elbontották vagy teljesen átalakították.

Parasztpolgári stílusú, ami azt jelenti, hogy a 19. század végétől a parasztság elkezdte már építkezési stílusában is utánozni, másolni a városok építkezési szokásait, ezt tükrözi ezeknek az épületeknek a külleme és a tekintélyes mérete is. Égbe kiáltó bűn lett volna az épületet elbontani vagy átalakítani

– fogalmazott a lokálpatrióta.

Az egykori tanya a Győrök család gazdaságához tartozott, előtte szántóval, mögötte pedig szőlővel, gyümölcsössel. A múlt század derekán, az államosításkor a család földjei a termelőszövetkezet tulajdonává váltak. Az egykori szántó területét felosztottak portáknak, így „épült be” az egykori tanya a falu belterületébe.

Csomor József

Egy szorgalmas család története

A tornácos parasztház 1902-ben épült, építtetői Tápay Ferencz és felesége Győrök Julianna. A Tápay család a 19.század második felében került az akkor még Szent László pusztának nevezett térségbe. Kimagaslóan ügyes és szorgalmas gazdálkodásuknak köszönhetően egy emberöltő alatt a kezdeti 4 holdnyi földjüket 1250 holdra sikerült duzzasztani. Példamutató módon gazdálkodtak, és rendkívül fogékonyak voltak az akkori ipari és mezőgazdasági fejlődés vívmányaira, például szélmalmot és olajütőt építettek.

Csomor József

A Tápay család gyermekei kiváló nevelésben részesültek, taníttatták őket. Számos értelmiségi is kikerült soraikból, az utódok ügyvédek, tanárok és orvosok lettek. A megfelelő oktatásnak köszönhetően gyermekeik az ország számos vidékén tanulhattak, ahonnan hazahozták a megismert forradalmi újításokat, korszerű tudást.

Árulkodó házrész: a tornác

Az épületünk szinte teljesen érintetlen maradt az elmúlt 120 év alatt. Eredetileg tartozott hozzá egy nagy istálló és egy cselédház is kocsiszínnel, többféle óllal. Tanúja volt két nagy világégésnek, kuláküldözésnek, államosításnak. A hosszú idő alatt kívül-belül szinte érintetlen maradt, nagyobb átépítés nem történt rajta.

Az ingatlan alapterülete közel 200 négyzetméter, minden helysége szilárd padlózatú – mozaik lap és hajópadló. A helyiségek nagy belmagasságúak, ezzel a polgári benyomást erősítik a vendégekben.

Csomor József

A ház udvar felőli oldalán hosszú, tágas tornác húzódik. A tornác vagy gang egykor a jómód jele volt. Az emberek anélkül, hogy ismerték volna a ház tulajdonosát, a tornác jellegéből is meg tudták ítélni a család gazdagságát. Minél tágasabb volt a tornác, annál gazdagabb volt a benne lakó család, így tulajdonképpen egyfajta státuszt képviselt a hasznossága mellett.

A tágas tornácról a konyhába érkezik a vendég, ez a helyiség az épület lelke volt. A mindennapi főzések mellett a nagy vendégségek, disznótorok, mulatságok helyszíneként szolgált. A konyha hátsó ajtaján át megközelíthető a fürdőszoba és a vécé is.

A konyhából kilépve a lakószobán áthaladva a tisztaszobába jutunk, mely a vendégek fogadására szolgált. A tornác bal oldalán található egy nyári konyha és egy kisebb kamra. A nyári konyha a 60-as években lett a tornácból leválasztva, de egyéb átalakítás akkoriban nem történt. A tornác jobb oldalán a pince és a felette lévő magtár található, mely helységek gazdasági célt szolgáltak.

Csomor József

Komfortos fürdőszobát építettek

A hatalmas konyhából a fürdőszoba felé is ajtó nyílik, amely egy igazi kuriózumot rejt. Már az építés idejében is ritkaságnak számított a fürdőszoba, amely az épülettel egyidős.

Százhúsz évvel ezelőtt még a városi ingatlanok sem voltak komfortosak, de a “pusztai tanya” építtetője gondot egyet, és költséget fordított egy ilyen helyiség kialakítására. Ebben a helyiségben állt egy katlan, mely a melegvizet szolgáltatta. Mellette helyet kapott az öntött vaskád, a lavórtartó és egy tükör. A helységből nyílt a „pottyantós vécé”, melyből egy másik ajtón át a hátsó kertbe jutottak

– sorolta a tulajdonos.

A lokálpatrióta úgy tudja, hogy a második világháború idején gyakorta erre menekültek ki a házból a család fiatal tagjai az időnként felbukkanó német és orosz katonák elől.

Galéria
Csomor József

Évszázados parasztházat támasztott fel poraiból a kunsági postás

Fotó megosztása:

Kemény munkával felújították

A vásárláskor nagyon rossz állapotban volt az ingatlan. Hosszú évek kemény kétkezi munkája kellett ahhoz, hogy az épület visszakapja egykori fenséges ragyogását. Csomor József és családja az anyagi lehetőségekhez mérten időt és energiát nem kímélve, minden felújítást maguk végeztek.

Csomor József

A kézbesítő és szülei mindenféle tanult szaktudás nélkül láttak a munkának. Megjavították a tetőt, korhű módon felújították a kéményt, a falakat bevakolták, majd hófehérre meszelték. Az egykori cselédház korábban összeroskadt, a fal maradék anyagát nyaranta vályogtéglának újra vetik. Szeretnének a jövőben ismét felépíteni ezt a házrészt.

KVT Média

József azt is kiemelte, hogy soha semmiféle anyagi támogatásban nem részesültek, jóllehet az ingatlan 2012 óta helyi jelentőségű védett épület.

A rengeteg munka és ráfordított idő ellenére azt mondhatom, hogy egy percet sem bántam meg, melyet ráfordítottunk. Látogatóim elismerő szava, dicsérete ösztönzően hat rám. Nemcsak nekem szemet gyönyörködtető a ház, hanem a hozzám érkező vendégeknek is. Az épület kissé eldugott helyen van, a falusi vendégeim gyakran rácsodálkoznak, milyen kincseket rejt ez a porta.

Idős házhoz patinás tárgyak illenek

Csomor József fantáziáját már régóta izgatják a régi kincsek, gyermekfejjel kezdte gyűjteni a patinás tárgyakat. Az épület megvásárlásával lehetősége nyílt arra, hogy nagyobb tárgyakat, bútorokat is beszerezzen. Évszázados jégszekrény és Kiskunmajsa második televíziója is ebben a házban lelt új otthonra.

Csomor József

A felújítással párhuzamosan gyűjtöttem minden régiséget. Szeretettem volna az épületet úgy berendezni, ahogyan az a 20.század első felében festhetett. Még 2009- ben éltek azok az akkor már kilencven év feletti leszármazottak, akik emlékeztek arra, hogy egykor milyen volt az épület berendezése.

Csomor József a vásárokat járva keresi azokat a kincseket, melyek gyűjteményének a féltett darabjai lehetnek. Figyelemmel követi a hirdetéseket, valamint a munkája során is ráakad ritkaságokra. Egyre többen ismerik a munkásságát, sokan felkeresik, és neki adják a régi tárgyakat.

Galéria
KVT Média

Évszázados parasztházat támasztott fel poraiból a kunsági postás

Fotó megosztása:

Többször előfordult, hogy a kukából, konténerből mentettem ki régi kincseket…Szomorú ezeket így elmúlni, eltűnni látni, hiszen minden tárgynak története van. Némelyik kalandos úton került hozzám, vagy éppen „visszatért” abba a házba, ahonnan régen elkerült.

A régiséggyűjtő kézbesítő célja egy olyan tájház vagy múzeum létrehozása, melyben a gyűjteményének legszebb darabjait bárki megtekinthetné.

Szeretnék hagyományőrző programokat, nyári táborokat is szervezni, de ehhez sajnos egyedül kevés vagyok. Sem tapasztalatom, sem anyagi forrásom egyelőre nincs, de nem vagyok az a könnyen feladós fajta….

– vázolta terveit a gyűjtő.

Csomor József

József addig is szeretettel várja a látogatókat, akik már eddig is szép számmal érkeztek. Jászszentlászló építészeti kincse a látványos gyűjteménnyel tavasztól késő őszig megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján.

A cikk fotóit Csomor Józseftől és a KVT Média munkatársaitól kaptuk.

Kapcsolódó
Romjaiból varázsolták újjá a nádfedeles balatoni parasztházat
Csodás külsőt kapott a korhűen felújított épület.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik