Kertünk-Portánk

Különleges varázsa van a 250 éves tiszasasi tornácos parasztháznak

A férfi, aki itt találta meg a vidéki élet nyújtotta harmóniában a maga boldogságát.
Korábban a témában:

Sokan úgy gondolják, hogy neve a madárnévből keletkezett, ám valójában a települést körülvevő sás szóból származik a Tisza menti apró falucska elnevezése. Tiszasás egy helyesírási hiba folytán vált Tiszasassá.

Első írásos említése 1348-ból való, bár a régészeti leletek szerint jelentős Árpád-kori település volt itt. Az elmúlt évszázadokban Tiszasas olyan neves személyek birtoka volt, mint Kinizsi Pál, vagy a szolnoki vár kapitánya, Zay Ferenc. Egyhajós református temploma 1789-ben épült, késő barokk stílusban. A falu hangulatát meghatározzák a régi, tornácos, módos parasztházak, melyek közül sok épen megmaradt.

Ilyenbe szeretett bele a romantikus kis településen Bergendi Róbert, aki állítja, a többi idelátogató baráttal és rokonnal együtt, hihetetlen bája van a településnek. Annak a háznak pedig, amit megvásárolt, leírhatatlan az ereje, egyszerűen mindenkit elvarázsol.

Fotó: Bergendi Róbert

A vidéki parasztház közel 250 éves, a kis lélekszámú, csendes falu legrégebbi zsákutcájában, egy úgynevezett zugutca végében található.

A nyugalom szigetén találtam magam 2013-ban, amikor megvettem a parasztházat. Nagymamám halála után szerettem volna az örökséget olyan célra fordítani, amellyel ápolhatom emlékét, ekkor találtam rá erre az évek óta elhanyagoltan álló ingatlanra egy hirdetésben. Falusi születésűként a városi panellakásból kiszakadva hamar otthon éreztem magam a kis parasztház falai között és az udvaron

– meséli Róbert.

A Kisbérhez közeli Vasdinnyéről származó, jelenleg Újszilváson élő ápoló otthont teremtett az elhanyagolt házból és udvarból.

Tető kialakítása parasztházakon

A nyeregtetők egyes változatai az egymásnak támasztott, hosszanti tetősíkok keresztirányú lezárásának módjában különböznek. A lekontyolt tető mindkét végén ferde síkokkal van lezárva, farozatos, kanfaros, kontyos stb. néven említik. Erdélyben, Kelet-Magyarország területén általános volt a közelmúltig, de történeti adatok igazolják, hogy a 19. sz. közepéig az egész nyelvterületen nagyon gyakori az előfordulása. Ma néhány archaikus épületen kívül az ország középső, nyugati vidékein csak a pincék, présházak, istállók idézik az emlékét.

A téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetővel fedett épület népi műemlék, a falu egyik legöregebb háza, az 1800-as évekből származó nyílászárókkal. A XIX. század második felében építettek az egylégterű alaphoz, a tiszta szobához egy másik szobát, és ekkor is újították fel. Tornácának jellegzetesen vaskos, alul szélesedő oszlopai vannak.

Mivel a parasztház műemlék épület, így felújításokat is csak engedéllyel és bizonyos feltételek mellett lehet végezni rajta. Csak fehér színűre lehet meszelni, és kizárólag a saját, régi anyaggal javítható, agyaggal, vályoggal tapasztható, mivel töméses vályogház.

5 Fotó megtekintése

Különleges varázsa van a 250 éves tiszasasi tornácos parasztháznak

Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +

Régi parasztházak tapasztása

A vályogfalak, földfalak külső felületképzésére a múltban egységesen agyagtapasztást alkalmaztak. Igen fontos volt, mert nemcsak a ház külső megjelenését befolyásolta, hanem hőszigetelő, vízszigetelő és állékonyságjavító funkciója is volt. Általában hozzáértő személyek, nem egyszer asszonyok végezték. A tapasztó agyag hígabb, és apróbb pelyvatörekkel és lótrágyával kevert volt. Több rétegben kerül fel a falra. Az első réteg durvább, a további rétegek már finomabb, jobban elsimítható összetételűek.

A házban bent nincs fürdőszoba, a vizet sem lehet bevezetni, épp ezért külön erre a célra építettek egy autentikus melléképületet.

Az ajtón belépve balra van a tiszta szoba, ott áll a kemence, jobbra pedig egy kamrahelyiségből átalakított kisszoba található. A tornácos parasztházat az egész család használja, hétvégi házként, nyaralások, összejövetelek alkalmával.

A műemlék házban Rákóczi-korabeli szekrények álltak, mikor Róbert megvásárolta, a berendezés pedig azóta is korhű. Helyet kaptak benne a nagymama régiségei is, a bejáratból a konyhába belépve a falon láthatjuk ezeket. Egy kemence is áll itt, számtalan alkalommal készítettek már házias finomságokat benne.

Kincs a szívünknek ez a kis ház. Aki eljön hozzánk, rögtön otthon érzi magát, a gyerekkorát, a nagymamánál töltött nyarakat juttatja az eszükbe az illat, ami az épületet átjárja. Ez pedig valószínűleg a kemencében sülő finomságoknak tudható be

– mondja Róbert.

Az udvaron külön épületben található a fürdő, a mellékhelyiség és egy kamra. A korábban elhanyagolt területen ma virágoskert van, saját termesztésű nyári zöldségek nőnek és gyümölcsfák teremnek. Az 1000 négyszögöles telek szomszédságában birkák, tehenek legelnek.

5 Fotó megtekintése

Különleges varázsa van a 250 éves tiszasasi tornácos parasztháznak

Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +

Van az udvaron egy 100 éves dézsa és egy szőlőprés, de ezeket már csak dísznek használják. Az ősrégi, hatalmas cseresznyefa az egész nagycsaládot ellátja, mindenkinek jut elég egész télre a gyümölcséből készült mennyei befőttből.

Régen a parasztházak kis ablaka alatt virágoskert állt. Visszaállítottam az ágyást, így most legényrózsával van tele. A hatalmas bazsarózsabokor a másik nagy büszkeségem

– lelkendezik a boldog házbirtokos.

5 Fotó megtekintése

Különleges varázsa van a 250 éves tiszasasi tornácos parasztháznak

Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +
Fotó: Bergendi Róbert
Még több +

A vályogház minden évben helyet ad baráti összejöveteleknek, nyaralásoknak, ahol a városi stresszt hátrahagyva, önfeledten pihenhetik ki a hétköznapokat.

Amikor először töltöttem itt több napot, meglepett, hogy nem lehet húst kapni a faluban. Minden háznál tenyésztenek jószágot, így van tojás, hús mindenütt. És persze jóféle házi pálinka is akad

– sorolja Róbert.

De a fejlődés szele ide is elért, július végén már falunapokat is rendeznek, ahol erős asszony, erős ember versengések is vannak, a közönség nagy derűjére.

De ami miatt soha nem tudna megválni a kis parasztháztól Róbert, az a megmagyarázhatatlan varázs, amit minden egyes alkalommal átélhet, amikor itt van. Röpködnek az udvaron cinegék, stiglicek, rigók, madárcsicsergéstől hangos a birtok, és a labradorja csaholásától, aki csakúgy, mint ő maga, megtalálta itt a vidéki élet nyújtotta harmóniában a maga kis boldogságát.

Őseink hagyományait őrzik a csodás falumúzeumok
Reneszánszukat élik a skanzenek, avagy a szabadtéri néprajzi múzeumok.

Kiemelt kép: Bergendi Róbert

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.