Ha valaki piramist szeretne látni, nincs más dolga, mint felülni egy repülőgépre, és elutazni Egyiptomba.
Ha azonban havas piramisra kíváncsi valaki, elég, ha beül az autójába, és elautózik a Fejér megyei Iszkaszentgyörgyre, ahol – s ezt Magyarországon kevesen tudják – hazánk egyetlen kőpiramisa található.
fotó: Sokszínű Vidék
A piramis a legenda szerint a gróf egyik magasrangú rokonának állított emléket, aki beleszeretett egy cselédlányba, de mivel a szerelmet a főúri család nem nézte jó szemmel, a férfi önkezével véget vetett életének.
A piramis ott épült, ahol eldördült a halálos lövés.
Fotó: Sokszínű Vidék
Fotó: Sokszínű Vidék
2014-ben aztán újra felépült az egykori piramis mása, amit ma is mindenki megcsodálhat, ha arra jár.
A szőlőültetvényeken áthaladó keskeny, nem túl hosszú gyalogút végén nem csak a piramist lehet megcsodálni, a kilátás is páratlan. Jól látható az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély. Nem csoda, hogy kedvelt kirándulóhelye volt egykoron a grófi családnak is.
Távolban a kastély – Fotó: Sokszínű Vidék
S ha már valaki Iszkaszentgyörgyön jár, érdemes sétálnia egyet az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertjében, melynek teraszos kialakítása egyedülálló Fejér megyében.
A legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Amadé Tádé építtette 1764-ben.
1800-ban a kastély a Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésekbe fogott. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban.
1870-ben Bajzáth György lánya, Valéria hozzáment Pappenheim Sándorhoz, így került a Pappenheim grófok birtokába a kastély, jelentős átépítése gróf Pappenheim Szigfrid nevéhez kötődik, aki a piramist is építtette.
Fotó: Sokszínű Vidék
A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt, utána kórházként, menekültszállásként, üdülőként is üzemelt, majd az ’50-es években munkásszálló lett.
Az 1960-as években a helyi tanács tulajdonába került.
Fotó. Sokszínű Vidék
A kastély felújítását 1985-ben kezdték meg, restaurálták falfestményeit is. Jelenleg a finn származású Ari Santeri Kupsus lovag bérli, a kiskastélyt pedig a helyi iskola használja.
Kis érdekesség a helyről, hogy 1994-ben itt forgatták a Megint tanú című film egyik – “libacombos” – jelenetét.
