A népi gyógyász vallja, hogy egészségünk szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy hol alakítjuk ki az életterünket. Régen völgyben, víz mellett alakultak ki a települések, megkóstolták az ott megtalálható növényeket, folyadékokat, még a földet is, és pontosan kijelölték, hol legyen a központ, a házak, a temető, de még a tisztaszoba vagy az ágy is melyik égtáj felé nézzen. Már a régiek is tudták, nagyon fontos, hogy a fejünk északnak, a lábunk pedig délnek legyen lefekvéskor, mert a csillagokból, az égből jövő energiák a Föld forgása következtében ébresztenek, ha nem alszunk harmóniában velük – olvashatjuk az erdély.ma oldalán.
Bernád Ilona hangsúlyozza:
Fontos, hogy ne éljünk túl nagy térben, mert akkor nem érezzük magunkat biztonságban a saját otthonunkban.
Megemlítette, mennyire fontos a faluhelyen még most is fellelhető fatüzelésű kályha, amelyen sokszor található egy nagy fazék víz, ami mindig párolog, ez megelőzte a hűlést, mert nem engedte, hogy az emberek orrnyálkahártyája kiszáradjon.
Az imádság és az imádkozás egészségügyi befolyásáról a népi gyógyász így vélekedik:
Jó, ha tudjuk, hogy ne csak elmormoljunk egy betanult szöveget, hanem tényleg figyeljünk arra, amit mondunk. Ekkor ellazulunk, megnyugszunk, és ebben a módosult tudatállapotban meghalljuk a saját belső hangunkat, ezáltal 64 féle fiziológiai funkciót szabadítunk fel, amely során beindul az öngyógyító mechanizmus.
Az egészségmegőrzésben nagyon fontos szerepük van a természeti elemeknek: az immunrendszerünk egészsége a születésünkkor dől el, de a második legfontosabb szabályzója a fény.
Ha mi a fény szerint élnénk, sokkal egészségesebbek lennénk, hiszen az ember hormonális rendszerét a fény szabályozza.
-Ha mi télen is ugyanolyan aktívak vagyunk, mint nyáron, és mesterséges világítással árasztjuk el környezetünket, akkor az immunrendszerünknek ártunk, hiszen hosszas, idegesítő, fárasztó, stresszes ingerekben van részünk, ha nem engedjük, hogy a természetes fény határozza meg tevékenységeink időtartamát.
>>> 10 érv, a gyógynövények használata mellett
Betegségeink mindig valamilyen bánatnak, veszteségnek, ijedtségnek, hosszas idegfeszültségnek a következményeiből erednek, ezért nagyon fontos időt szánni a betegre, lelki állapotában, gondolatvilágában is megvizsgálni, amelyre az intézményes orvoslás nem nagyon ad lehetőséget. Nincs idő erre.
A gyógyuláshoz elengedhetetlen a meghallgatás, vigasztalás, a hitben való megerősítés ahhoz, hogy a testi gyógyulás is bekövetkezzen .
Ilona szerint fontos, hogy a gondolat- és érzésvilágában valami megváltozzon, reménysége legyen a betegnek és hite a gyógyításban. A régi füvesasszonyok számára előnyt jelentett, hogy ismerte a betegek életvitelét, rokonságát, múltját, amely lehetőséget adott számára, hogy lelkileg is a helyes útra terelje. A népi gyógyász nagyon fontosnak tartja a közösségeket, legyen az egy szomszédság, egyházi közeg, asszonyközösség vagy éppen a családi kör, hiszen azáltal, hogy gyógyító beszélgetéseket folytatunk, egymást erősítjük, így egymás egészségére is hatással vagyunk.
Mi, háromszékiek, és nagyjából Székelyföldön is szerencsések az emberek, hiszen nem távolodtunk el annyira a hittől, a természettől és egymástól, mint nyugatabbra.
A címlapfotóért köszönet a Hagyományok Házának.
