Életmód
Novaj, 2016. február 6.
Menyasszonynak öltözött férfi a remélés elnevezésû népszokáson, Novajon 2016. február 6-án. Az 1800-as évekbõl fennmaradt hagyomány szerint a kocsmából hazatérõ legények bekormozzák a lányok arcát, ûzve ezzel a telet és hirdetve a tavaszt. A lányok a kormot lemosva megtisztulnak a rontástól és a betegségtõl - a hiedelem szerint.
MTI Fotó: Komka Péter

Vízkereszt napja van – Kezdődik a farsang és a tavaszvárás

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 01. 06. 08:00

Vízkereszt napja a farsang kezdete. Indulhatnak a vigasságok, a lakomák.
Korábban a témában:

Vízkereszt, azaz január 6. szép példája a hagyományőrzésnek. A szokások szerint a legtöbb helyen ilyenkor bontják le a karácsonyfát, teszik el a betlehemet, és megkezdődik a farsang.

Népszokások Vízkereszt napján

Régen a templomokba indulók ezen a napon vittek magukkal egy korsót, vagy üveget, hogy megtölthessék a megszentelt vízzel. Reggel ebbe a vízbe mártott ujjaikkal vetettek keresztet, így indult a nap.

Parádsasvár, 2016. február 6.
Hagyományos, borotválós asszonyfarsangi felvonulás Parádsasváron 2016. február 6-án. A farsangon a helyi szokás szerint az asszonyok többsége férfinak öltözik és fából készült hatalmas borotvájukkal adományért, jelképesen megborotválják a férfiakat.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: MTI

A szentelt víznek nagy jelentősége volt a népi gyógyításban is. A hívek a betegségek megelőzésére ittak abból, meghintették vele az állatokat, de gyógyították vele a torokfájást és más betegségeket is.

Házszentelés

Január 6-án kezdődött a házszentelés. A pap végigjárta a falut, megáldotta a házakat és a bennük lakókat. A megszentelt krétával az ajtó fölé írta Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűjét, két oldalra pedig az évszám két-két számjegyét. Úgy gondolták, hogy ezzel megvédik a házat és a benne élőket a rossztól, gonosztól, rontástól és a betegségektől.

Vízkereszt napjával zárul a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődik a télbúcsúztató-tavaszváró időszak, ami a húsvét előtti negyvennapos böjt kezdetéig, a hamvazószerdáig tartó farsang. Húshagyó kedd után másnap, hamvazószerdával kezdődik a keresztények 40 napos nagyböjti időszaka, amely a húsvétra való felkészülés ideje.

A farsang az év egyik legvidámabb időszaka. Mulatságok, jelmezbálok követik egymást nagy lakomák közepette. A farsang elhagyhatatlan finomsága a fánk, melyet a palócoknál pampuskának neveznek.

Fotó: Wikimedia Commons
Fotó: Wikimedia Commons

Torkos csütörtök, busójárás

A gazdag néphagyományokra – például a torkos csütörtökre – épülő időszak csúcspontja a karnevál, hazánkban hagyományos nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. A világ több pontján – így Velencében és Rióban – a farsang „hajrájában” vagy ahhoz közeli időpontban rendezik meg a karnevált, Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Fotó: MTI

Címfotó: MTI

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.