1974-ben mindössze négy mauritiusi vércse élt a vadonban, és minden próbálkozás kudarcba fulladt a szaporításukért. Norman Myers, a világ egyik vezető környezetvédelmi tudósa szerint a faj kihalása elkerülhetetlen volt. Aztán jött a képbe Carl Jones, írja riportjában a The Guardian.
A biológus mindössze 24 éves volt, amikor a ’70-es években betette a lábát a szigetre, ahol nem fogadták nagy szeretettel. Arra kérték, elegánsan távozzon és hagyja meg a faj megmentését a mauritiusi kormánynak.
Ez valójában azt jelentette, hogy lezárják az ügyet, mert a mauritiusiaknak nem volt elegendő erőforrása és kapacitása a feladat elvégzéséhez
– emlékezik vissza a brit kutató.
Ami ezután történt a szigeten, az kisebbfajta csodával ér fel. A WWF legfrissebb jelentései szerint az emberiség az emlős-, madár-, hal- és hüllőfajok 60 százalékát kipusztította a Föld felszínéről, miközben minden nyolcadik madarat a kihalás veszélye fenyegeti napjainkban.
A rózsás galamb, a réunioni sándorpapagáj, a rodriguesi fody és a rodriguezi nádiposzáta esetében ráadásul már csak kevesebb mint 12 egyed élt a bolygónkon, mielőtt Jones közbelépett.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy mi történik körülöttünk, de sokat tehetünk a tendenciák visszafordításáért. Minden faj menthető. Biztos találni olyan példát, amikor ez nem lehetséges. De megoldásokat kell keresnünk, különben semmit nem teszünk
– magyarázta.
Arra a kérdésre, hogyan lehet megmenteni a fajokat, Jones úgy felelt:
nagyon egyszerű. Nincs semmilyen titka.
A biológus egy elszigetelt walesi farmon él párjával, két fiatal gyermekével, hatezer könyvvel, számtalan koponyával és kitömött állattal, amelyekkel a világon már találkozott.
Egy idő után beszélnek hozzád. A példányok végtelen mennyiségű információ tárolói. Együtt kell élni velük, az állataiddal. Az életed részét kell képezniük
– fűzte hozzá válaszul az utóbbi kérdéshez.
Mint fogalmazott, az íratlan természetvédelmi szabály az, hogy részleteibe menően meg kell ismernünk egy faj hanyatlásának okait, hogy aztán helyreállítsuk azt. Ő viszont a terepmunka híve.
Ha nincs elég élelem, akkor elkezdesz etetni. Ha nincs elég fészkelőhely, akkor fészkeket építesz. Nem kell megszámlálhatatlan doktorátusnak húsz évig tanulmányoznia egy fajt. Nagyon sok fajt kihalásig tanulmányozták már
– magyarázta Carl Jones.
