A tudósok által mikroműanyagnak nevezett aprócska műanyagdarabkák mindenhol ott vannak: a tenger mélyén, a tengerparti homokban, a szélben, és már bennünk is.
Hogy számolták ki?
Egy mikroműanyag nem nagyobb öt milliméternél, de sok esetben csak mikroszkóp alatt látható.
A tanulmány a sörben, a sóban, a tengeri ételekben, a cukorban, az alkoholban és a mézben lévő műanyagokról szóló kutatásokat vette alapul, majd megnézték, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint mennyit fogyasztanak ezekből a termékekből az emberek.
Emellett átnézték azokat a kutatásokat is, melyek az ivóvízben és a levegőben megtalálható műanyag mennyiségét elemezték. Aki elegendő mennyiségű vizet fogyaszt naponta, és mindezt teszi a csapról, akkor évente 4 ezer műanyag részecske kerül a szervezetébe. Aki pedig csak palackozott viszek iszik, az plusz 90 ezer mikroműanyaggal számolhat minden évben.
Kieran Cox, a kutatás szerzője úgy fogalmazott, hogy valószínűleg még így is alulbecsülhetik a valódi értékeket.
Sok terméket úgy vizsgáltunk, mintha nyersen fogyasztanánk őket. Nem vettük figyelembe például a műanyagcsomagolásokat. Azt hiszem, több műanyag jut a szervezetünkbe, mint amennyit észreveszünk belőle
– magyarázta.
Mik az egészségügyi kockázatok?
Mi történik akkor, ha a műanyag bejut a szervezetbe? Bekerül a véráramba? Vagy csak szimplán átfut rajtunk anélkül, hogy bármiféle kárt okozna?
A tudósok egyelőre nem tudják pontosan, hogy a test mennyi mikroműanyagot tolerál és hogy milyen következményei lehetnek. A King’s College 2017-es kutatásának az volt a hipotézis, hogy a műanyag fogyasztásának mérgező hatásai vannak. Egyes műanyagokat ugyanis mérgező klórral állítanak elő, más darabkákra pedig a természetben ragadnak rá a szervezetre káros anyagok. Ezt pedig idővel nem bírja már az immunrendszer.
Leah Bendell, a Simon Fraser University toxikológusa arról beszélt, hogy Cox és társainak kutatása egyszerűen vizsgált egy komplex témát sok változóval, de a konklúzió, miszerint sok műanyagot fogyasztunk, valós.
Műanyagmentes diéta?
Az emberek sok csatornán keresztül fogyasztják a mikroműanyagot. Belélegezzük, a halakkal megesszük, és a csomagolások miatt is jut belőlük a szervezetünkbe.
Bizonyos életmódbeli változásokkal viszont tehetünk az egészségünkért. Példaként említette például, hogy érdemes csapvizet fogyasztani a palackozott helyett.
Az általuk megnézett kutatásokban a leggyakoribb műanyagok a mikroszálak voltak, amik a nejlon és a poliészter származékai, amiket többek között a zacskók és a szívószálak előállításához használnak.
Cox zárszóként arról beszélt, reméli, hogy a kutatása rávilágít, a műanyagszennyezés a tengeri életen túl is jelen van.
Nem tekintettük magunkat a műanyagszennyezés károsultjainak, de már azok vagyunk.
Kiemelt kép: iStock
