Életmód

Örök szerelmet szült a lókötő róka meséje

4 éves kora óta a lovak bűvöletében él, s ezt a bűvöletet szeretné megmutatni a mai gyerekeknek is.
Korábban a témában:

A lovak imádatával született, A lókötő róka mesének köszönhetően már egészen kicsiként is rajongott értük, amikor még csak a könyv oldalain látta őket, állítja Sárközi Marcsi. Már akkor úgy gondolta, lesz két iciri-piciri lova neki is, mint a mesebeli süninek, akik tökházikóban laknak majd.

4 évesen láttam először lovat, szerelem volt azonnal. Lovagolni viszont sokkal később kezdtem. Bár 7 évesen ültem pónilovon, csak 12 éves koromra hitte el édesanyám, hogy én tényleg mindennél jobban akarok lovagolni. Ekkor vitt el Veszprémben Abonyi Gábor lovardájába. Számomra az a hely lett a Paradicsom. Ebben a lovardában tetszett meg egy fekete ló, Rabonbán, s érdekes módon a saját lovaim is – egy kivételével – mind feketék, akkora hatással volt rám akkor az a csodaszép állat

– meséli. Voltak esések, rúgások, harapások, Marcsit azonban semmi nem tántorította el a lovaktól.

Fotó: Varga Péter

Kezdetben pónin tanultam, s a mai napig vallom, náluk aranyosabb pajtás nincs. Okosak, ügyesek és minden mókában benne vannak. Egy ideig terveztem, hogy díjugrató leszek, de aztán erről az álmomról letettem. Lótenyésztést tanultam a péceli szakközépiskolában, ezután pedig 20 évesen külföldre mentem fríz tenyészetbe dolgozni és tanulni. Itt ismerkedtem meg a frízekkel, s innen származik Ninke, a fekete lovam, akivel jelenleg is szolgálatba járok. Kiváló iskola volt, sokat tanultam a lótartásról, tenyésztésről, de az álmom az volt, hogy versenyezzek vagy gyerekekkel foglalkozzak, így hazajöttem

– említi Marcsi, aki hazatérve olyan helyen kezdett dolgozni, ahol belekóstolhatott a táboroztatásba, oktatásba, lovagoltatásba, s mivel ez nagyon megtetszett neki, a versenyzésről végérvényesen lemondott, és az oktatás felé fordult.

Elvégzett egy lovastúra vezetői képzést és egy gerinctornával, mozgásterápiával kapcsolatos gyógylovas tanfolyamot, majd elkezdett egészséges gyerekekkel dolgozni.

Nem vagyok gyógypedagógus, így beteg gyerekekkel nem foglalkozhatok, csak egészségesekkel, akiknek a finommozgásán kell csiszolni, de tudok segíteni gerincferdüléses vagy kötött izmú gyereknek is. Ezekhez a mozgásokhoz kiváló társ a Haflingerem, egy tiroli hegyipóni, amit a második külföldi munkám során volt szerencsém megismerni és megszeretni. Ez a fajta ló nagyon figyel a gyerekekre, igazi jó társ. Az enyémet Jövendőnek hívják

– mondja büszkén.

Fotó: Varga Péter

Marcsi a két már meglévő lova mellé hamarosan egy pónit is vásárolt, hogy a kisebb gyerekek is kényelmesen lovagolhassanak a foglalkozásokon, azonban még Luca is nagynak bizonyult a legkisebb lovasoknak, így a három lóhoz hamarosan két minipóni is csatlakozott. Ötre bővült tehát Marcsi lovainak száma.

Nagyon szeretek a gyerekekkel foglalkozni, és hiszem, hogy a ló, a lóval való foglalkozás nem csak a testüknek, hanem a lelküknek is jót tesz. Amikor édesanyámmal megvettük a földet, és létrejött a farm, szerettem volna, ha egy olyan hely születik, ahova a gyerekek feltöltődni jönnek. Ahol kiszakadhatnak a napi gondjaik, bajaik közül, ahol pihenhetnek és barátkozhatnak. Egy menedéket szerettem volna nyújtani a gyerekeknek

– vallja a fiatal hölgy.

Fotó: Varga Péter

Marcsi életébe a lovas polgárőrség teljesen véletlenül lépett be. Egy nap az egyik ismerősétől, aki sok ülőmunka miatt érkezett kipróbálni a mozgásterápiát, egy beszélgetés során megtudta, hogy létezik lovas polgárőrség.

Mindig is izgatott, milyen lehet lovas rendőrnek lenni, mivel az nem lettem, kaptam az alkalmon, és mikor megtudtam, hogy létezik lovas polgárőrség, utánajártam, hogyan tudnék csatlakozni. Ez annál inkább is érdekelt, mert épp egy előtte eltűnt férfi esete kapcsán gondolkodtam el rajta, mennyivel könnyebb lenne terepen lóháton keresni valakit, mint gyalogosan

– meséli Marcsi, aki végül 2018 őszén csatlakozott is a Gyulafirátóti Polgárőr Egyesülethez. Leginkább Veszprémben járőrözik, de megfordul a Balaton partján is.

Fotó: Nagy Lajos

Egy lovas polgárőr évi minimum 120 órát teljesít szolgálatot. Amikor az időm engedi lejelentem a rendőrségen, hogy megyek szolgálatba. Elmondom mettől meddig és melyik területen járok, így, ha bármi gond van, tudják, hol találnak. Hogy mikor és hova megyek, azt én döntöm el. Rendőrökkel együtt is megyünk területet biztosítani, ez nekünk nagyon jó, mert sokat tanulunk tőlük.
A járókelők nagyon kedvesek, megcsodálnak minket, beszélgetnek velünk. Sokkal jobban meg is nyílnak nekünk lovasoknak, mint egy gyalogos vagy autós rendőrnek. A ló kisugárzása miatt van ez, azonnal bizalmat ébreszt. Főképp a Balaton partján pedig igazi látványosságok vagyunk

– tájékoztat Marcsi.

Fotó: Varga Péter

Marcsi életét tehát teljes egészében kitöltik a lovak. Tervei között szerepel, hogy a közeljövőben létrehozza a Zapata farmot, egy olyan farmot, ahol már nem csak az öt ló lenne, hanem mindenféle háziállat is. Szeretne fákat ültetni, szeretné, ha a mai gyerekek megismernék a lovakat, a lovaglást, az állatokat, az állatok szeretetét, ha megtanulnák a gondozást, azt, hogy az állatok, mit esznek, hogyan élnek.

A mai gyerekek nem tudnak beszélgetni, kifejezni maguk, sok a viselkedészavaros. Hiszem, hogy az állatok között egy gyerek el tudja feledni a problémáit. Szeretném ha az a gyerek, aki kijön hozzám, elfelejtené a gondjait, és egy olyan közösség részese lenne, ahol szeretik és tisztelik egymást a gyerekek. Ahol segítenek egymásnak, az állatok pedig nekik. És ha mindez létrejön, már csak egyetlen álmom marad majd: megcsináltatom a tökistállót a minipóniknak – amit még gyerekkoromban elterveztem

– teszi hozzá nevetve.

Kiemelt kép: Melczer Zsolt

Harmóniában él a természettel, és lovakat tenyészt mesebeli farmján a fiatal házaspár
Kálmán és Szilvia tenyésztik és idomítják az állatokat, miközben természetközeli életmódot élnek.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.