November névadója a népi kalendáriumban Szent András, november 30-a viszont csak az ő ünnepe: András napja.
Megzörgeti a kórót és a telet várja Szent András hava
Őszutónak és az enyészet havának is mondják novembert.
András napja az adventi időszak, illetve az egyházi évnek a kezdete, hiszen András körüli napokra esik advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdete, írja a Netfolk, ahol e nappal kapcsolatban a néphagyományok gazdag tárházáról olvashatunk.
November 30-ikához megannyi mondás, jóslás, varázslat kötődik, ezeket gyűjtöttük egy csokorba. Rögtön nyitásként adventhez kapcsolódóan az alábbit, hiszen hamarosan az elcsendesülés, a karácsonyi készülődés időszaka következik:
András ma bezárja a hegedűtokot, véget vet a mulatozásnak.
Nézzük, mi minden kapcsolódik még András napjához!
András, a házassági varázslások mindentudója
- Andrást termőnapként is emlegetik. Ezen a napon ültették a fákat, párosították a disznókat…
- András éjszakáján az eladó lánynak meg kell rugdosni a malacól ajtaját. Ahányat röffent erre a disznó, a leány annyi év múlva ment férjhez.
- András estéjén a leány kilenc galuskát főzött, tálalta az asztalra és kést, villát tett mellé. Aztán meztelenül kilencszer körülfutotta a házat úgy, hogy minden kör után benézett az ablakon. A kilencedik kör után ott látta leendő urát, amint vacsorázik.
- András estéjén a leányok kendermagot szórtak, és közben ezt mondták: András, neked kendermagot vetek… András, neked kendermagot vetek … Mondd meg nekem kihez megyek? Ezek után megálmodta az illető, hogyan fogják hívni a jövendőbelijét.
- Kölcsén a lányok kendermagot szórtak szét a szoba közepén, és azt mondták: András, neked kendermagot vetek. Adja Isten, hogy megtudjam, kivel nyűvöm fel? Ezután a magot egy férfigatyával elboronálták, s ha közben nem nevettek, akkor éjjel álmukban kendert nyűttek, és leendő férjüket megláthatták.
- Másutt a kendermagvetés alkonyatkor történt. Több leány is összejött s , amikor besötétedett, kezükbe vették a kendermagot, kimentek az udvaron lévő favágó tőkéhez. Itt mindenki elszórta a kendermagot, miközben mondta: András, András, kendert vetek. Adja Isten, hogy megtudjam kivel nyüvöm fel. Amikor elszórták a magot, kezükbe vettek egy szennyes férfi gatyát, s azzal beboronálták. Ha többen voltak a lányok, mindenkinek kellett fogni a gatyát. Ha magvetés és boronálás ideje alatt nem kacagtak, éjjel álmukban a komoly leányok meglátták jövendőbelijüket.
- Néhol a lányok sóba tettek néhány vöröshagymát. Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt.
- András napját, ha megböjtölte a leány, reggel, délben és este csupán egy-egy szem búzát evett egy pohár vízzel leöblítve, álmában megjelent majdani férje.
- András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.
- Zsobokon ezen a napon a lányok sok almát ettek. Ha közben olyant találtak, amiben kilenc mag volt, gondosan papírba göngyölték, este a fejük alá tették, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.
- A felsőmocsoládi lányok kartonpapírból csillagot vágtak ki, melynek sarkaira férfineveket írtak. Este lefekvéskor 77-szer megforgatták párnájukat. A forgatás alatt tilos volt nevetni, majd a csillag egyik ágát behunyt szemmel behajtották. Másnap megnézték, milyen név szerepelt alatta, s olyan nevű lesz a férje.
- Másutt az eladó sorban lévő lány sok-sok legény nevét felírta cédulákra, éjjel a feje alá tette. Ébredés után találomra kihúzott egy cédulát, az lett a férje, akinek a nevét olvasta.
- András napján 7-féle fűből teát főzött a kíváncsi lány. A teát az ágya alá tette hűlni, de közben hétszer megforgatta. Amikor kihűlt, megitta, akivel álmodott, az lett a férje.
- Tökölön a leányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket a lehulló szalma alá tartották. Úgy vélték, ha közben búzaszál is esett a köténybe, akkor gazdalegényt, ha rozs-szál, akkor zsellérlegényt kap férjnek.
- Ugyanott más szokás is volt: a lányok rossz kanálban ólmot olvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjük mesterségére következtettek.
Andráshányás, farkasok, disznóvágás
- András napján farkas ellen fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra és homlokukra.
- Régi időkben a házban lévő összes ollót eltették. Úgy hitték, hogy a farkas ekkor nem viszi el a juhokat, mert ezzel a technikával a farkas száját is összezárják.
- Görög katolikus falvakban az András nevűeket úgy köszöntik, hogy ablakukra egy marék búzát szórnak. Ezt nevezik andráshányásnak.
- A disznóvágások ideje is ekkor kezdődik, s karácsonyra már elkészül a füstölt hús. Sokfelé disznóölő Szent András néven emlegetik ezt a napot.
András, az időjós
- A Maros-parti öregek kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt és leszúrták a földbe. Leültek és megvárták a napfelkeltét. Ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta a vesszőket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet vártak.
Kiemelt kép: Pixabay
